A Társaságról

Magyar Irodalomtörténeti Társaság


1911. december 11-én, kétszáz évvel Czwittinger Dávid Specimen Hungariae Literatae (A magyar tudományosság összefoglalásának kísérlete) című művének megjelenése után, Horváth János, az Eötvös Kollégium tanára, Pintér Jenő és Baross Gyula gimnáziumi tanárok megalapították a Magyar Irodalomtörténeti Társaságot. A Társaságba hívták „a magyar irodalomtörténet minden barátjá”-t, külön örömmel azokat, akik a magyar irodalomtörténetet és segédtudományait művelik.

Az alapítás körülményeit kommentáló sajtó kétféleképpen értékelte az eseményt. A Hét, megnevezve Beöthy Zsoltot és Négyesy Lászlót, a filológiai irány térnyerését érezte döntőnek. A Világ arról írt, utalva a pályakezdő Horváth Jánosra és társaira: az új csoport vezetését ismeretlen emberek ragadták magukhoz”.

1912-ben megindították a Társaság folyóiratát, az Irodalomtörténetet (mely 1948-ban, 1963-1968 között szüneteltette megjelenését). 2007-től az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúra Tudományi Intézettel, az MTA támogatásával, a Ráció Kiadó gondozásában jelenik meg.

A Társaság létszáma gyorsan és látványosan nőtt. 1913. március 1-jén, az első közgyűlésen kb. 1000 tagja volt. 1914-ben már 1107-en vettek részt a munkában. A Társaság tagja lett Babits Mihály, Schöpflin András, Gárdonyi Géza, Mikes Lajos, (Pintér Jenő javaslatával) Ady Endre, Hatvany Lajos, Jékely (Áprily) Lajos, 1917-ben (Horváth János ajánlásával) Karinthy Frigyes, Kemény Simon, Ambrus Zoltán, 1918-ban az egyetemista Fábry Zoltán és Gaál Gábor. Jelenleg a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak 529 fizetőtagja van.

1985től kezdődően megalakultak a Társaság (megyei) tagozatai és a Tanári Tagozat, a Társaság kapcsolatot teremtett az ország múzeumhálózatával, előtérbe került az irodalomtudomány eredményeinek szélesebb és szakszerű közvetítése. A vándorgyűlések és felolvasások mellett kezdeményezte az Országos Magyartanári konferenciák szervezését. Ez utóbbit kétévente rendezik meg a Magyartanári Tagozat  keretében. 1990-ben megindította azIrodalomismeret (Iris) című folyóiratát Kovács Sándor Iván főszerkesztésében, évi négyszeri megjelenéssel. Könyvsorozatai is ettől az évtől jelennek meg, változó periodicitással. Ezek:

  • A Magyar Irodalomtörténeti Társaság kiskönyvtára;
  • „Csak tiszta forrásból”–„Tanulmányok” – sorozata;
  • „Csak tiszta forrásból” – „Szövegkiadások”- sorozata;
  • Első közlések – Különlenyomatok.

A Társaság tiszteletbeli elnökei:

  • Keresztury Dezső (1985-1990)
  • Bori Imre
  • Kovács Sándor Iván (2007-)

A Társaság tiszteleti tagjai:

  • Hubay Miklós (2008)
  • Juhász Ferenc (2008)
  • Kányádi Sándor (2009)
  • Rába György (2009)
  • Tandori Dezső (2010)
  • Fejes Endre (2011)
  • Bodor Ádám (2011)

A Társaság elnökei

  • 1911–1921: Beöthy Zsolt
  • 1921–1933: Négyesy László
  • 1933–1940: Pintér Jenő
  • 1941–1947: Alszeghy Zsolt
  • 1949–1953: Lukács György
  • 1954–1959: Barta János
  • 1959–1962: Földessy Gyula
  • 1962–1975: Komlós Aladár
  • 1976–1985: Tolnai Gábor
  • 1985–1990: Keresztury Dezső
  • 1991–2007: Kovács Sándor Iván
  • 2007– :  Sipos Lajos

A Társaság főtitkárai (titkárai)

  • 1911: Horváth János
  • 1948–1952: Király István
  • 1952–1953: Pándi Pál
  • 1958–1959: Szabolcsi Miklós
  • 1959–1962: Pándi Pál
  • 1962–1975: Wéber Antal
  • 1975–1985: Pálmai Kálmán
  • 1985–1990: Kovács Sándor Iván
  • 1990–1991: Kabdebó Lóránt
  • 1992–2007: Praznovszky Mihály
  • 2007– : Fráter Zoltán

A Társaság alelnökei (ügyvezető alelnökei)

  • 1952–1953: Bóka László
  • 1953–1954: Barta János
  • 1985–1990: Czine Mihály, Wéber Antal
  • ?–2005: Kerényi Ferenc
  • 2007– :Fábiánné Szenczi Ibolya

A Társaság tudományos (szakosztály) titkárai

  • 1985–1990: Nagy Miklós, Forgács Anna, Kulin Katalin
  • 2007–: Szabó B. István

A Társaság szervező titkárai

  • 1985–?: Sántha Teréz
  • 2008– : Birck Edit
%d blogger ezt kedveli: