NAT 2012

Nemzeti alaptanterv     2012

 A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Tanári Tagozatának állásfoglalása

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Tanári Tagozata a Nemzeti Alaptanterv 2012-es koncepciójának vitára bocsátott anyagát tanulmányozta és az alábbi észrevételeket tesz:

A NAT felülvizsgálatát időszerűnek és szükségszerűnek tartjuk. Egyrészt azért, mert a folyamatosan változó világban az iskolai nevelésnek és oktatásnak szinte azonnal reagálnia kell a megváltozott vagy éppen változó társadalmi, gazdasági és kulturális kihívásokra, másrészt azért, mert a művészetek, ezen belül az irodalom, maga is örökké változó rendszer, amely szoros kapcsolatban van a társadalmi valósággal, ezért tanulságai, értékei és eredményei folytonos újragondolás kívánnak.

Sajnálattal tapasztaltuk azonban, hogy a munkaanyag vagy tervezet ki- vagy átdolgozásában a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Tanári Tagozata nem kapott feladatot. Szakmai szervezetként úgy véljük, hogy az anyanyelv- és irodalomtanításban résztvevő tagságunk érdemi javaslatokat tehetett volna.

A vitára bocsátott anyagot összevetettük a korábbi szövegváltozatokkal, ennek eredményeként megállapítható, hogy sem a célok, alapelvek, sem a fejlesztési feladatok tekintetében nincs érdemi változtatás, karizmatikus elmozdulás valamilyen új irányba. Holott, a fentiek miatt a változtatás igénye törvényszerű kellene, hogy legyen. Az elmúlt másfél esztendő sokszor ismételt gondolata, a nevelés középpontba állítása, az erkölcsi és a haza, nemzet, nemzeti kultúra iránti fogékonyság megerősítése nem jelent meg a tervezetben. Ezt egyfelől dicséretesnek tarjuk, hiszen az aktuálpolitika beleerőszakolása az iskolarendszerbe meglehetősen szűklátókörű szemléletről árulkodna. Ugyanakkor fontosnak tarjuk, hogy az ennél nemesebb célok sorába visszakerüljön, a nyilván véletlenül kimaradt, rész: „A nyelv az önkifejezésnek, az önálló vélemény kialakításának és kifejezésének alapja, kulcsszerepe van a felelősségérzet kialakulásában, a szocializációban. Az állampolgárok magas szintű anyanyelvi tudása a társadalom belső kohéziójának, a demokrácia működésének, a demokratikus jogok gyakorlásának sarokköve.”

A Nemzeti Alaptanterv aktualizálása jelen korunkra tehát elengedhetetlen feltétele nemcsak az anyanyelv és irodalom újszerű megközelítésének, hanem a hozzájuk kapcsolódó személyiségfejlesztés, kompetenciafejlesztés és végső soron a társadalmi színtéren megjelenő sokoldalú ember fejlesztésének is.

A tervezet értelmezése alapján látható törekvések figyelhetők meg a fejlesztési feladatok táblázataiban. A tagolás megváltoztatása több helyütt értékes teret nyithat a különféle képességű diákok differenciált tanítására anélkül, hogy jelentősen befolyásolná az eddig használt rendszert. Megjegyzendő azonban, hogy az átcsoportosítás több ponton is bizonytalan és indokolatlannak tűnik (pl. 2. Olvasás, az írott szöveg megértése rész 5-12. évfolyamra lényegében ugyanazt a fejlesztést kívánja!), másutt a párhuzamba állított fejlesztési célok nem következnek egymásból és nem is kapcsolódnak egymáshoz (pl. Irodalmi kultúra… rész: lírai műfajokra vonatkozó része 5-12., népköltészet – popzene-elektronikus kommunikáció 1-12. évf.). A kitágított és a tanítási folyamatban biztosított szabadabb mozgástér csak akkor lesz értelmes, ha a fejlesztési célok láncolatot alkotnak, az egymásra épülő ismeretszerzés és az alkalmazás egységet alkot. Ezzel végső soron csökkenteni lehetne az ismétlésen alapuló újratanítást, míg ellenkező esetben inkább hátrányára válik a diáknak, mint előnyére. A legjelentősebb változás Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése részben van, de az itt megfogalmazott tartalmak a leghomályosabbak. Hiszen pl. a szépség és rútság, jó és rossz fogalma, ill. az ebben szövegrészben megjelenő képességfejlesztés, értelmezési igény kialakítása olyan esztétikai és erkölcsi alapvetésen kellene, hogy nyugodjon, amely egyszerűen nem létezik, ha célként a világ sokszínűségének bemutatása is része az irodalmi művekkel való találkozásnak.

A munkaanyag legvitathatóbb része a Közműveltségi tartalmak című fejezet. Ha a Nemzeti Alaptantervnek az a feladata, hogy a célok és a fejlesztési területek irányait kimondja, akkor a konkrét tartalmak rész már nem tartozik hozzá. Ha a jövendő alaptanterv a közműveltségi tartalmakat meg akarja határozni, akkor helyesebb volna kerettantervnek hívni.

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Tanári Tagozatának álláspontja szerint egy új un. „Nemzeti Kerettantervre” szükség volna, hogy a majdani helyi tantervek kidolgozásakor az egyes iskolák, iskolatípusok és tanulócsoportok fejlesztési irányait a helyi igényekhez lehessen igazítani. Fontosnak tartjuk, hogy a kerettanterv, mint ahogyan a NAT is a továbbtanulás szabályozó rendszerével összhangban legyen. Ugyanakkor a tervezetben a szerzőket és műcímeket tartalmazó részek semmiféle újragondolást nem mutatnak, sőt, korlátozó jellegük miatt egyes iskolákban akár tanterv-lebonyolítóvá degradálhatják a tanárt, a mennyiség így a minőséget korlátozhatja. Az irodalmi művek listájának érdemi újragondolására tapasztalataink szerint szükség volna, hiszen az un. klasszikus és modern vagy kortárs szövegek aránya nem a legszerencsésebb. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az irodalmi kánon megváltoztatása a kétségtelen előnyök mellett milyen esetleges hátrányokkal járhat. Ezért már az elmúlt esztendőben is jeleztük, hogy egy ilyen természetű konzultációban szívesen közreadnánk tapasztalatainkat.

Az elmúlt napok sajtóhírei azonban egy másik problémát is felvetnek a tervezettel kapcsolatban, mégpedig azt, hogy milyen erők, milyen szándékból, milyen változtatásokat akarnak belehelyezni az irodalmi kánonba. Nos, úgy véljük, hogy minden olyan törekvés, amely az irodalmi művek vagy szerzők esetében az aktuálpolitika mezejére terelné a vitát, káros a magyar közoktatásra nézve, káros a következő nemzedékekre is. A távolabbi vagy közelebbi múlttal való szembenézés nem az irodalom és az anyanyelv tanításában kell, hogy megvalósuljon. Az irodalmi művek megismerése és a velük való foglalkozás olyan általános műveltségbeli cél, amely nem rendelhető alá az irodalmat eszközként szemlélő magatartásnak.

Újfent jelezzük, hogy a Magyar Irodalomtörténeti Társaság a Nemzeti Alaptanterv munkálataiban országos szakmai szervezetként szívesen részt vesz.

Budapest, 2012.02.28.                                                           Diószegi Endre

  1. Még nincs hozzászólás.
  1. No trackbacks yet.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: