Műhely

Mikszáth-pályázatok:

Csépleő Cecília

Molnárné Vámos Katalin

Simándi Klára

Ady-dolgozat

Fábián Márton

 

 

CSÉPLEŐ CECÍLIA

Óratervezet Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák című művének elemzéséhez

A tananyagot ajánlott olvasmány feldolgozására állítottam össze. Arra építek, amit már a gyerekek megtanultak Mikszáthról, tehát az író életrajzára itt nem térek ki. Bevezetésként ismétléssel kezdünk:

Kellék: Digitális tábla (ld.: CD-n)

Digitális táblára kivetítve átismételjük a novella, elbeszélés, kisregény, nagyregény fogalmát. A gyerekek feladata az, hogy a kihagyott helyekre konkrét példákat írjanak fel a táblára. (Aktualizálhatjuk úgy a feladatot, hogy ahová lehet, Mikszáth alkotásaiból kérjünk példát regényre, kisregényre, novellára, stb.) Az ismétlés után térjünk át a mű felvezetésére.

1. Előzmények a kisregényhez:

A két koldusdiák című műve 1885-ben keletkezett. Műfajilag inkább tekinthető mesének történelmi keretben, mint történelmi regénynek. Mikszáth szerette a meséket, mert a mesékben szabadon szárnyalhatott a fantáziája, minden megkötés nélkül. Ebben a tekintetben nem nagyon törekedett a történelmi hitelességre. Számára nem az volt a fontos, hogy a könyv korhűen ábrázolja az adott korszakot, hanem az, hogy megmutassa, vajon mi minden történhetett volna meg abban az időben. Játszik a történelemmel, furcsa eseteket ragad ki, anekdotákat halmoz vagy fűz egybe, humoros helyzeteket teremt, különös epizódokkal gazdagítja történetét.

Feladat:

Kellék: Digitális tábla (ld.CD-n)

Írjunk példát az alábbiakra: Történelmi keret; történelmi személyek, mesés elemek, epizódok!

Lehetséges megoldás:

A két koldusdiák történetén keresztül Mikszáth felvillantja az 1700-as évek történelmét, a Rákóczi-féle szabadságharcot. Ez a történelmi keret.

Valós történelmi személy volt a műben szereplő Vak Bottyán, Rákóczi Ferenc, Heister Sigbert, Ocskay László és Bezerédj Imre.

Mesés elemek: két diák vándorútja, Dobos nénihez kerülése, az öregasszony szerencsét/balszerencsét hozó két kutyája, a nemesi cím elnyerése, kincstalálás, Magday vitézsége stb.

Epizódok: Krucsay megfenyegetése a gyerekek által, az útkereszteződésnél Rozsomák úr felbukkanása, haldokló öregasszony végrendelete, Nesselroth Ágnessel való találkozás, nagyerdei verekedés stb.

2. A cselekmény helyszíne

A cselekmény helyszíne lehet állandó, jellemzőbb azonban, hogy folyton változik. A szereplők utazáson vesznek részt, s az újabb helyszíneken újabb kalandok várnak rájuk. Gyakori, hogy a főhős a mű végén oda tér vissza, ahonnét elindul. Kövessük végig közösen, hogy a kisregényben milyen helyszínek fordultak elő!

Feladat:

Kellék: Digitális tábla (ld.: CD-n)

Írjuk fel, hogy kivel és hol találkoztunk a regény elején!

Kövessük végig a két diákútját a helyszínek megjelölésével. (Írjunk rövid kulcsszavakat a helyszínek mellé!)

A gyerekeket hívjuk a táblához, a többiek a füzetbe írják a megbeszélteket.

 

Lehetséges megoldás:

A cselekmény kezdetekor:

Debrecen – Csapó utca – Dobos család

Nyíregyháza – Krucsay uram; Dobos néni; (találkozás a gyerekekkel)

Debrecen- Csapó utca – Dobos család és a Veres gyerekek

A cselekmény helyszínei:

      Veres Laci                                                                       Veres Pista

                                             Nyíregyháza

                                            Debrecen

                      Debecent elhagyva – Haldokló öregasszony

                                      és hagyatéka: két kutya

Útkereszteződés – Rozsomák úr

erdélyi út – fehér kutya                             bécsi út – Rozsomák – fekete kutya

Gyulafehérvár:                                          Bécs: – Rozsomák/Bercsényi gróf

– találkozás Apafival                                                          bizalmasa

– a nemesi cím                                                – felkelés előkészítése

– a kincs                                                    Gyulafehérvár: – a kincs elrejtése

– Aranymedve                                           Bécs: – elfogatás

Pest:                                                          Sárospatak: – börtön

– Nesselroth Ágnes                                 – szabadulás Laci által

– Rozsomák úr/Bercsényi gróf

– Rákóczi szabadulása

– Az elveszett kincs

– Az elveszett kutya

– Az elvesztett álmok(házasság)

– Az elveszett testvér híre

Sárospatak:

– „Habakuk próféta”/Boncz Márton

– Laci kiszabadítja testvérét

Kuruc sereg

      Szentgotthárd:

Magday/Veres István győztes vitéz

      Fekete/VeresLaci hű közlegény

                  Harc Heisterrel

       Találkozás Rozsomák/Bercsényivel

       Menekülés

Labanc sereg

       Harc közben találkozás Jóska  apóval/Dobos bácsi

       Elfogják Magday/Veres Istvánt

       Sárospatak:

       Kegyelem kérése Jóska apó által

       Kegyelem kérése Laci által

       A nagy fordulat: – szabadulása fogságból

            a lánykérések sikere

            Krucsai úr ajándéka

            Dráva előkerülése

3. A regényidő

A regényidő jellemzően néhány hónap, esetleg egy-két év. Ritkább, hogy a főhősének egész életét végigkövetné a mű. Vannak viszont úgynevezett családregények, amelyek még ennél is nagyobb időt fognak át: egymásra következő nemzedékek sorsát, évszázados folyamatokat.

 

A közös megbeszélés után rögzítjük a digitális táblára az időpontokat! (A táblára írandókat vastag fekete színnel jelölöm.)

Próbáljuk meg áttekinteni, kb. hány év eseményét öleli fel a kisregény!

Nézzük meg, mi az, amit tudunk! (Ehhez a feladathoz okvetlenül szükség van a kisregényre, hogy használni tudja mindenki, illetve, ha csoportra osztjuk a tanulókat, minden csoportba legalább két-két műre lesz szükség. Az egyes csoportoknak kijelölhetjük, hogy mely fejezeteket nézzék át a regényidő szempontjából.)

 

A megbeszélés menete:

A regényidő meghatározása azért lesz nehezebb, mert Mikszáth csak helyenként utal az időre, illetve az idő múlására.

A történet kezdete is a homályba vész:

 „Ezelőtt valami kétszáz vagy háromszáz esztendővel – mert ha nagyon messze hagyjuk az időt magunk mögött, ide-oda benne száz esztendő – a debreceni tornyos kollégiumban éppen olyan zajos volt az élet, mint most.” (1. fejezet)

Amikor legelőször találkozunk a gyerekekkel (a 2. fejezetben) akkor is csak megközelítőleg tudjuk meg az életkorukat:

Dobos néni bent alkudozott a sertésekre Krucsayval, mikor a huszár jelenteni jött, hogy két parasztfiú, amolyan tizenkét-tizenhárom éves forma, kíván bejönni az úr elé minden áron.”

A következő fejezetekből az idő múlására csak az utal, hogy Dobos néni tervezgeti a fiúk jövőjét: a nagyobbikból, Pistából jó kántor lenne, a kisebbikre, Lacira meg rá lehetne hagyni a hentesüzletet.

„Az évek jöttek-mentek, s a két árva fiú ajka fölött pelyhesedni kezdett immár a bajusz.

– Maholnap emberszámba léptek, gyerekek – hajtotta Dobos néni, kinek nagy kedve telt a fiaiban.

S a jó asszony komolyan gondolkozni kezdett sorsukról, kivált a Pistáéról.” (V. fejezet)

A 6. fejezetből derül ki, hogy valójában hány évesek is a diákok, amikor Rozsomák úr rákérdez az életkorukra.

„– Nem úgy, fiaim, nem úgy! Hány évesek vagytok együttvéve?

– A bátyám másfél évvel idősebb nálamnál, én pedig a tizenkilencedikben járok.”

 

A II. és a VI. fejezet között kb. 7-8 év telhetett el.

A következőkben az idő múlását csak Pista öltözetének leírásából sejthetjük: „Az apródok nemsokára betaszítottak egy vedlett ruhájú fiatalembert az ajtón. Szakadozott diáktóga volt rajta, s a poros saruiból kilátszott itt-ott a lábhús, pedig az egyik talp madzaggal volt a fejhez kötve. Hiába no, a csizmadiák sem tudnak maradandót alkotni.” (7. fejezet)

A fentiek alapján csak feltételezhetjük, hogy Laci vándorlása jó néhány hónapig tartott, míg Gyulafehérvárra ért. Itt aztán felgyorsulnak az események, mert pár óra alatt lesz a koldusból ”királyfi”. Ekkor találja meg a kincset, ekkor találkozik Ágnessel.

A 10. fejezetből azonban kiderül, hogy Laci vándorútja kb. 1 évet foglalt magába. Ezt igazolja a Rozsomák úrral való találkozása:

– No, hála istennek! – rikkantott fel Laci. – Csakhogy megtaláltam végre, kedves Rozsomák bácsi! Mit, hát nem ösmer?

– Nem én, uram. Kicsoda ön?

– Hát én vagyok abból a két fiúból a másik, akikkel az erdőben találkozott ezelőtt egy esztendővel… Tudja, mikor a nyulat megettük. (10. fejezet)

 

A VII. és a X. fejezet között 1 év telt el.

A X. és XII. fejezet között kb. 3-4 hét telhetett el, mikor Laci a kincskereséssel,az ásatással volt elfoglalva. Mikor elfogyott az utolsó garasa, akkor indult el Sárospatakra, hogy megkeresse testvérét. Sárospatakon kb. 1,5 hetet töltöttek, ennyi idő kellett ugyanis ahhoz, hogy „Habakukk próféta” behízelegje magát Bercsényi grófhoz. Ezután szabadította ki Laci Pistát a kezén lévő

gyűrűnek köszönhetően.

A XII.-XIII. fejezet között szintén több év telhetett el, mert Magday alakját legenda vette körül, és már népdalok tárgyává is vált a hősiessége: „De mind e dicsőségkoszorúzta kuruc vezéreknél népszerűbb volt Magday István: katonáknak kedvence, népdaloknak tárgya, Bottyán hadának szemefénye.” (13. fejezet)

A XIII. fejezetből derül ki először, hogy hányban is járunk, méghozzá Vak Bottyán leveléből, amit Bercsényinek írt:

»Csodálatos katona« – írta Bottyán 1705-ben Tata mellől Bercsényinek, ki érdeklődni kezdett Magday iránt” (13. fejezet)

A XIII. és a XIV. fejezet között fél év telt el:  „Körülbelül egy félév múlt el.” (14. fejezet)

Összegzés: a regényidő kb. 12-15 évet foglal magába. Ez persze azért lehetséges, mert sok a műben a kihagyás az egyes események között.

 

Feladat:

Eszköz: Digitális tábla

Írjuk össze közösen, hogy milyen eseményekről NEM írt részletesen Mikszáth!

Lehetséges megoldások:

Pl.: – a diákok édesanyjáról

–       miért botozzák meg apjukat

–       az első 12 évükről

–       12-19 éves koruk közötti időről

–       Laci, Pista 1 éves vándorútjáról

–       Mikor kerültek a kurucokhoz, mikor a labancokhoz

–       Mi történt az évek alatt Szilágyi Magdával? stb.

4. A regénycselekmény fordulatai

 

A regénycselekmény egyes eseményei, fordulatai lehetnek véletlenszerűek és motiváltak. A véletlenszerűségen azt érthetjük, hogy az eseményekből nem következik a meglepő folytatás. Csodálatos, hihetetlen módon, az előzményektől függetlenül érkezik a megmentő sereg, vagy következik be a nem várt esemény. Ezzel szemben a motivált cselekményben oka van a történésnek, világosan látható módon összefügg az előzményekkel, sőt azokból következik.

Feladat:

Eszköz: Digitális tábla

Keressünk véletlenszerű és motivált fordulatokat, eseményeket a műben!

 

Lehetséges megoldás:

 

Véletlenszerű

Motivált

A két diák és Dobos néni találkozásaKrucsaynál Dobos néni magához veszi a gyerekeket
Az öregasszony hagyatéka Pista elmegy Rozsomák úrral Bécsbe
Épp Laci lesz az első „jött-ment”, akit behívnak Apafi házába. Beállnak a kurucok közé, később a labancok közé, mert nincs más lehetőségük.
Kardot, ruhát, rangot kap. Jóska apó kegyelemkérése.
Kincset talál. Laci kegyelemkérése.
Rákóczi gyűrűje miatt tudja kiszabadítani testvérét. Rákóczi kegyelmet ad Pistának
Rákóczi fejedelem további ajándékai: a lányok feleségül kérése a fiúk számára.
Krucsay úr megjavulása, és birtokának felajánlása a két fiú számára.  
Dráva megkerülése.  

5. Az elbeszélés módjai

 

A történet elmondásának legkézenfekvőbb módját közvetlen elbeszélésmódnak nevezzük. Ilyenkor a narrátor (mesélő) kívül áll a történeten: közvetít az olvasó és a szereplők között. Bemutatja nekünk a hősöket, a helyszínt, rávilágít az összefüggésekre. Gyakran meg is szólítja az olvasót: hozzánk beszél.

Egészen más az imitált elbeszélésmód. Ilyenkor az elbeszélő úgy tesz (azt imitálja), mintha ő maga is a történet részese lenne: egyes szám első személyben beszéli el, hogy mi történt a társaival. Imitált elbeszélésmódnak nevezzük azt is, ha az eseménysorozat a szereplők szavaiból bontakozik ki. Ennek két módja van. Vagy párbeszédet folytatnak a szereplők, vagy monológként adja elő valamelyikük. Az imitált monológ egyik érdekes módja, amikor egyik szereplő levelet ír a másikhoz.

Feladat (Csoportos munka!):

Osszuk fel a csoportok között a feladatokat:

1. csoport: Keressetek példákat a közvetlen elbeszélésre!

2. csoport: Keressetek példát imitált elbeszélésre párbeszéddel!

3. csoport: Keressetek példát imitált elbeszélésre monológgal!

4. csoport: Keressetek példát imitált elbeszélésre levéllel!

A csoportok munkáját rögzíthetjük a digitális táblán, vagy dolgozhatnak csomagolópapíron, és ha végeztek, felolvassák a megoldásaikat.

 

Lehetséges megoldás:

Közvetlen elbeszélés:

„Egyszer, éppen abban az időben, mikor Dobosné is nála volt, úgy megverte egyik jobbágyát, hogy másnap belehalt a kegyetlen botütésekbe.

Nem valami nagy és szokatlan dolog volt az akkor! A vármegye nem hogy szemet hunyt rá, de ki sem merte soha nyitni, s újságlapok ki nem kürtölték világgá, mert nem is voltak. Kár is lenne piszkálni, hiszen hálistennek, ingyen terem a paraszt Magyarországon, épp úgy, mint a mogyorófapálca. – Egészen rendén van, hogy egyik a másikat pusztítja, a paraszt lenyesi a mogyorófapálcát, a mogyorófapálca lenyesi a parasztot.” (1. fejezet)

 

Imitált elbeszélésre párbeszéddel:

„– Hova loholjunk tovább? Már úgysem érjük utól a szekeret. Forduljunk vissza.

Pista megállott erre gondolkozva, miután előbb kifújta magát:

– Visszaforduljunk? Minek? Menjünk inkább, amerre a két szemünk visz. Valami titkos érzés azt súgja nekem, hogy megtaláljuk a szerencsét.

– Amit úgy értesz, hogy mint nemesemberek térünk majd egykor vissza Debrecenbe?

– Nem ide, Szegedre kell előbb mennünk – sóhajtott fel Pista. – Ha valami lenne belőlem, nénit felkeresni volna a legsürgősebb dolgom, hogy az ő sorsán segítsek, azután Krucsayt venném számolóra, és csak akkor jönnék végre ide.” (6. fejezet)

 

Imitált elbeszélésre monológgal!

 

„De akárhogy szórakoztatta is útközben, a derék asszonyság fejéből ki nem ment a két parasztfiúcska sorsa. Mi lesz azokból? Kikergették őket a rideg világba. Most valahol az országúton bolyongnak sírva. Ki bont nekik ágyat éjszakára?

Amerre ment a falvakban, mindenütt füstölögtek a házak. Az emberek sütnek, főznek ott bent. De vajon főznek-e valahol annak a két szegény gyereknek?” (2. fejezet)

 

Imitált elbeszélésre levéllel!

 

»Csodálatos katona« – írta Bottyán 1705-ben Tata mellől Bercsényinek, ki érdeklődni kezdett Magday iránt – »múltkor egy golyó horzsolta lábát az ostromnál, de ő nem engedte csizmáját lehúzni, mely tele volt aludt vérrel. »Vétek volna« – így szólt – »azt a hitet elmúlni hagyni, hogy a golyó engem meg nem vérez, inkább tovább szenvedek egy kicsit a sebben«, s úgy is tett, fennjárt a sebesült lábával, ráfogta, azért sántít, mert az új csizmája szorítja.« (Így keverik a szegény csizmadiákat rossz hírbe!) (13.fejezet)

6. Az elbeszélő szerepe

 

Ha az elbeszélő nem tud többet a szereplőinél, tárgyilagos elbeszélőnek nevezzük. Amikor viszont az események mögé, az indítékok közé, a múltba és a jövőbe is belelát, mindentudó elbeszélőnek hívjuk.

Mikszáthra a mindentudó elbeszélő szerepe jellemző. Mikszáth szívesen magyarázza az eseményeket, szívesen kommentálja a történteket, kedveli az anekdotázgatást.

 

Feladat:

Jelöljünk ki fejezeteket a csoportok között, és a gyerekek keressenek példákat a „mindentudó” Mikszáthra! A megosztás történhet digitális táblán, vagy csomagolópapírokra felírva.

Lehetséges példák:

„De a Pista gyerek sem rest… hopp, nekiugrott Bekének, s kápráztató gyorsasággal körültekergőzött annak a hosszú testén, mint egy kígyó, lábával átfonta lábát, két kezével a nyakát, míg Beke egy rettenetes csapást mért öklével a mellére, amitől az egyszerre szédülni kezdett, s szemének a kék karikája befelé fordult. De azért meg se szisszent, csak a karjai eresztették el lankadtan az óriás nyakát egy percre.” (4.fejezet)

 „Apafi a mostanság szokásos hadiszemlék helyett gyakran tartott a pincében hordó-szemléket, s az egyes hordókat sajátkezűleg ékesítette fel nevekkel és elmés feliratokkal. Tizenkét egyforma nagy hordó, mely tele volt vörös borokkal, a tizenkét apostol nevét viselte: »Judas Iskariotes de Eger«, »Simeon Zélotes de Neszmély« stb. Két tokaji aszúval megtöltött hordócska Macedóniai Fülöp és Julius Caesar neveivel büszkélkedett.

Így tudta őnagysága összekötni a hasznos tudnivalót a mulatságossal.(6. fejezet)

7. Az epika előadásmódja és formája

Az epika előadásmódja szinte kizárólag múlt idejű; a jelen vagy jövő idő nagyon ritkán fordul elő. Formája az eposzok, balladák és elbeszélő költeményekben általában verses, a többi műfajban pedig próza.

 

8. A szereplők jellemzése

A szereplők jellemzésére számtalan eszköze van az írónak; mi most négy módszert nézünk meg. Az egyik technika nem beszél a szereplőről, hanem cselekedteti, s az akcióból az olvasó maga is levonhatja a következtetést: gonosz,gyáva, vagy bátor, hősies stb. A másik megoldás esetében szintén önmagát jellemzi a szereplő, de nem tettek, hanem szavak által. Megszólal, beszél, s e szavak árulják el, ki is ő valójában. A harmadik módszer a szereplőtársak segítségével fest meg egy alakot: ők mondják el, amit tudnunk kell róla. A legegyszerűbb jellemzési mód az, amikor az író maga mutatja be hőse külső-belső tulajdonságait.

Feladat:

Csoportmunka! A négy csoportnak adjuk ki a 4 jellemzési módot, hogy keressenek rá példákat a műből. A megosztás digitális táblával vagy csomagolópapírra felírt jellemzéssel történik.

Lehetséges megoldások:

Az író cselekedteti hősét:

 

„Kihúzták a kardjukat mind a ketten, de Heister szerencsétlenül járt, lova megijedt valamitől, és kissé félreugrott, miközben összerezzent a vezér, s a legszerencsétlenebb pillanatban kiesett a kardpenge a kezéből.

– Sacrebleu! – káromkodott a vezér, önkéntelenül hátrahajolva nagy deres lován, hogy legalább az első vágás ne érje.

De Magday, egy perc műve volt, lehajolt lováról a kardért, oly ügyességgel, mint egy erőművész, és átnyújtotta Heisternek.

– Hogyan? Ön visszaadja kardomat, ahelyett, hogy lekaszaboljon? Hiszen megtehette volna!

– Meg is tettem volna, ha üldözőben esik meg ez, de ne feledje, tábornok úr, hogy kegyelmed önként fordult vissza. Ez hát párbaj, s nem verekedhetem fegyvertelennel.” (13. fejezet)

Az író beszélteti hősét:

„– Ejnye, akasztófára való kölykei! Átkozott medvebocsok – kiáltá s megdidergett tagjaiban –, még ti fenyegetni mertek, nézze meg az ember! Ím lássa kegyelmed, Dobosné asszonyom, milyenek a parasztnak a palántái is! Hej, Mátyás, Mátyás – rivallt rá a huszárra –, kergesse ki ezt a két porontyot innen! Ki a faluból, a határból, az összes területemről, pusztuljon a magja is az ilyennek! Most pedig mondja meg kegyelmed a legutolsó árát, amit az ártányokért adhat, mert nagyon fel vagyok indulva.” (2. fejezet)

A társak jellemzik a főhőst:

 

– Úgy, úgy, generális uram, a fickó egy közönséges gonosztevő. Mondhatom, szép meglepetés volt rám nézve, aki magam vállalkoztam rá, hogy a fejedelmi biztos helyett elhozom neki az ajándékot, s körülnézvén a kegyelmed táborában, egy jó napot csinálok a katonáinak. No, majd nagyot néz a fejedelem, ha megtudja. Még ma megírom neki.

– A legvitézebb katonám – sóhajtott fel Bottyán. – Mi fog vele történni?

– Az a fejedelemtől függ.

– Én a kegyelmezést fogom kérni. Itt mindig a legszebben, legnemesebben viselte magát. Még a kutyája is többet ér egy labancnál. Notabene, nagy fekete kutyája van, mely a sereggel jár s az ütközetben közibe megy az ellenségnek; harap, marcingol, mint egy dühös tigriskölyök. Ugyan, ugyan, főgenerális uram, puhítsa meg a szívét kegyelmed.(13. fejezet)

Az író maga jellemez:

 

„A két fiú is nagy vonzalmat tanúsított Dobos néni iránt. Jók, szófogadók, nyájasak voltak, de valami méla bánat mindig ott ült az arcukon, a szemeikben, amit nem lehetett eloszlatni semmivel. Kivált az idősebbik, a Pista volt szomorú fiú. Ha elvonulhatott valami félreeső szögletbe, mindjárt eltört a mécses, sírni kezdett.

Az iskolában is ilyennek ismerték, azzal a különbséggel, hogy Pista legalább jól tanult a szomorúsága mellett, de a Laci fejébe a nagy búbánatnak miatta bele nem fért a tudomány. Ott kuporgott rendesen az utolsó padban. De bezzeg az első volt, ahol a kampát verték, meg ahol verekedésre került a sor a csizmadialegényekkel.” (3. fejezet)

 

9. A kisregény üzenete

 

Feladat:

Mindenki írja fel egy papírra, hogy számára milyen üzenetet közvetített a kisregény. A kiscsoportokban beszéljék meg a diákok a véleményüket, majd egy-egy diák összegezze a mű mondanivalóját.

Pl.:

A két főhős viseletes parasztgúnyája, majd a debreceni diákok fekete dolmánya alatt „királyfik” húzódnak meg, akik megvalósították nagy álmukat sok szenvedés és kaland után, hogy végre nemesemberré válhatnak.

Molnárné Vámos Katalin

Árpád Gimnázium, Budapest

Mikszáth Kálmán életművével két alkalommal foglalkozunk a gimnázium 6 évfolyamos képzési rendszerében. A Bejáratok című Arató-Pála-tankönyv segítségével 7. osztályban (olykor átkerül a könyv elemzése a 8. osztályba) a Szent Péter esernyője című Mikszáth-mű a humor témakörén belül épül be a tananyagba, illetve 11. osztályban a magyar romantika, illetve realizmus alkotásainak elemzése kapcsán a Jó palócok és A tót atyafiak néhány novellája, illetve 1-2 kiválasztott regény (pl. Beszterce ostroma, Új Zrínyiász).

Dolgozatomban olyan óravázlatokkal szolgálok, melyek segítségével a magyar anekdotikus-humoros regény sajátosságait kívánom feltárni. A vázlatok felhasználhatók mind a 8. osztályban (6 évfolyamos gimnáziumi rendszer), mind a 11. osztályban. Az 5 tanórát felölelő munkafolyamat óravázlatait alapos mellékletek egészítik ki, melyek elsősorban a csoport-, illetve kooperatív munkamódszer lehetőségeit s az elvárt válaszlehetőségeket tárják fel. A Mikszáth-életrajz bemutatását A néhai bárány című novella egyórás csoportmunkában történő elemzése követi, mely munkafolyamat bevezeti a regény komolyabb feldolgozását, illetve Mikszáth alkotási módszereinek, stílusának, elbeszélői nézőpontjának szemléltetését. Az életrajz és életmű bemutatását ppt. segítségével is megoldhatjuk, mellékelem ezt a munkámat is.

A Szent Péter esernyője című Mikszáth-regény feldolgozását filmnéző és –elemző órák követhetik. A diákokkal megtekinthetjük az 1958-ban készült azonos című magyar-csehszlovák filmet (szereplők: Törőcsik Mari, Pécsi Sándor, Karol Machata, Rajz János, Egri István, Psota Irén, Mády Szabó Gábor, Fónay Márta; rendezők: Bán Frigyes, Vladislav Pavlovic, operatőr: Illés György, hossz: 86 perc). A diákok a film előtt megfigyelési szempontokat és filmes szakkifejezéseketkapnak, melyeket szintén csatolom pályázatomhoz, de ez a munkafolyamat már meghaladja az ötórás időkeretet. A film megnézése és feldolgozása három tanórát ölel fel.Pályaművem három részből áll. Az első egységben az 5 tanórát felölelő óravázlatok találhatók. A mellékletek tartalmazzák a tényleges anyagfeldolgozást, a várható válaszokat, A néhai bárány, illetve a Szent Péter esernyője című Mikszáth-művek csoportmunkában, kooperatív munkában történő elemzését. Mindkét mű feldolgozásának esetében a diákokat 4-5 fős csoportokra bontom képek, számok segítségével. Célom, hogy azok a diákok is megtanuljanak együtt dolgozni, akik általában nem keresik egymás társaságát, segítségét. A feladat az, hogy az otthoni vázlatkészítés után a csoportok tagjai beszéljék meg a feldolgozott anyagot, osszák ki a feladatokat, szerepeket egymás között. Mindenkinek meg kell szólalnia, és minden csoporttól elvárom, hogy többször idézzen a műből. Az egyes csoportok 1-10 pontot kaphatnak munkájukra. Maximálisan 5 pontot ér a kiváló válasz, és 5 pontot kaphatnak az egyes csoportok, ha valóban együttműködve, egymást kiegészítve, ösztönözve és segítve mutatják be produkciójukat (Viribus unitis!). Elvárom a minél többszöri helytálló idézést is. Amikor a diákok befejezték feladatmegoldásukat, lehetőséget adok a kiegészítésekre, más csoportok „pontrablására”. Így tehát komoly verseny alakulhat ki az egyes csoportok között. Minden jó, találó, kiegészítő gondolat 1-1 plusz pontot ér. A verseny, feldolgozás végén összesítem a pontokat, melyeket végig a táblára vezetek. A legjobb (1-2) csoport minden tagja 5-öst kap. Ezt kiváló szakmai és kooperatív munkájukkal érhetik el a tanulók. A 2-3. csoport két, a 3-4. csoport egy plusz pontot kap. (A differenciálást a tanár ízlése szerint megváltoztathatja.) A feladat igazi nyereménye, hogy a közös munka örömöt, versenyzési kedvet szerez a diákok számára, s megtanulják értékelni csapattársaik gondolatait. Szintén nagy nyeremény, hogy folyamatosan Mikszáth-szövegek hangzanak fel a tanulók tolmácsolásában, így a novella, regény élővé, szerethetőbbé válik a szakórák során.

A feldolgozást kiegészíthetik szorgalmi feladatok: pl. illusztrációk, képregény vagy fotóalbum készítése az egyes művekhez, gyűjtőmunka végeztetése (tájnyelvi kifejezések magyarázatokkal), illetve a családfák (pl. a Bélyi és Gregorics családé) elkészítése, Glogova és környékének lerajzoltatása. Az egyes munkák bemutatására mindenképp sort kell keríteni.

A csoportmunka hátránya, hogy hosszadalmas, olykor időrabló folyamat. Előnye a fentebb felsoroltak mellett a mélyebb elemzés, az aktívabb műélvezet, a szövegelemzési módszerek készség szintű elsajátítása.

Pályamunkám második részében a Szent Péter esernyője című film feldolgozó kérdéseit, illetve a várható válaszokat közlöm, míg a harmadik egység az életrajz ppt. formában történő előadását mutatja be.

A novellaelemzéshez kapcsolódó csoportfeladat bevezeti, modellezi a nagyobb formátumú mű, a regény csoportmunkában történő elemzését. Az első két óra el is hagyható a már rutinos kooperatív módszerrel tanító tanárok esetében, vagy idő híján. Viszont előnyös abból a szempontból is, hogy a diákok megismerhetik Mikszáth írástechnikáját.

Mindenkinek ajánlom a csoportmunkában történő anyagfeldolgozást, bár nem szabad túl sokszor folyamodni ehhez a módszerhez, hiszen könnyen elmaradhatunk a tananyagban, de intenzívebbé, élményszerűbbé tehetjük az értelmezést segítségével.

Óravázlat/1.

TANÁR: Molnárné Vámos Katalin

OSZTÁLY: 8. osztály/11. osztály

DÁTUM:

TANTÁRGY: magyar irodalom

TÉMA: a humor, a regény műfaja, Mikszáth Kálmán életrajza, A néhai bárány című Mikszáth-novella elemzésének szempontjai

ÓRA TÍPUSA: meglévő ismereteket megszilárdító, új ismereteket bevezető, történeti típusú: életrajzi bevezető és műelemző

ÓRA CÉLJA: új ismeretek kialakítása, irodalomelméleti ismeretek felelevenítése és tények, jelenségek sokoldalú elemzése

Idő Menet Tanári tevékenység Tanulói tevékenység Munka-forma és szervezé-si mód Didaktikai cél Eszköz, szemléltetés
0-1. Köszönés, jelentés Frontális Ráhangolódás az órára. Az összeszedett-ség biztosítása
2-7. Átvezető előadás:a komédiától (Molière) a humoros-anekdotikus regényig Az esztétikai minőségeket ismétli a humor köré gyűjthető műfajok felelevenítésé-vel.Melléklet 1. A diákok szóban válaszolnak, felelevenítik a már közösen megtanul-takat. Frontális Rendszerezés és rögzítés
8-20. A regény műfajának bemutatása A regény műfaji jellemzőit gyűjti össze néhány példával.Melléklet 2. A diákok válaszolnak a műfajjal kapcsolatos kérdésekre, a mellékletben felsoroltakat a füzetükbe rögzítik. Frontális Új ismeretek kialakítása, a meglévő ismeretek elmélyítése, rendszerezés és rögzítés Táblakép
21-40. Mikszáth Kálmán életrajza, pályaképe, főbb művei A tanár ismerteti a legfontosabb életrajzi elemeket, kitér a földrajzi és történelmi ismeretekre, kiosztja az irodalmi térképet. Melléklet 3-4. A tanulók leírják az információ-kat a füzetükbe, és beragasztják a kapott irodalmi térképet, amelyen követik a tanári előadásban szereplő helyszíneket. Frontális Történelmi, földrajzi és irodalmi ismeretek elsajátíttatása, a figyelem felkeltése Táblakép, kiosztmány:irodalmi térkép
40-45. Házi feladat kijelölése: A néhai bárány című Mikszáth-novella megadott szempontú elemzése Kijelöli az egyes csoportokat, az elolvasandó novellát, és felírja az elvégzendő feladatokat a táblára.Melléklet 5. A diákok a füzetükbe írják csoportszá- mukat és az elvégzendő feladatokat. Frontális A szövegértés és a műelemzés gyakoroltatá-sa, a kooperatív készség kialakítása Bejáratok című szöveggyűjtemény: 69-72. oldal, táblakép

Felhasznált irodalom:

Arató László – Pála Károly: A szöveg vonzásában I., Bejáratok, Tankönyv és Szöveggyűjtemény, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2002.

Bárdos László – Szabó B. István – Vasy Géza: Irodalmi fogalmak kisszótára, Korona Kiadó, Budapest, 1999.

Irodalomtörténeti atlasz, Cartographia Kft., Budapest

 

MELLÉKLET 1.

Esztétikai minőségek és műfajok:

–         az esztétikum konkrét megjelenési formái, ábrázolásmódok, a valóság tükrözésének különféle felfogásai

–         típusai: szép, rút, tragikus, komikus, tragikomikus, fenséges, bájos, szatirikus, groteszk, abszurd, elégikus, idillikus, heroikus, burleszk

–         humoros: szemlélet, mely elnéző derűvel, jóakarattal tekint a torz, helytelen jellemvonásokra, körülményekre, a komikum egyik válfaja

–         humoros műfajok példákkal: vicc, karcolat (Karinthy: Tanár úr kérem, Nagy Lajos: Képtelen természetrajz – szatirikus is!), novella (Karinthy: Tanítom a kisfiamat, Örkény: egypercesek-groteszk is!), komikus eposz és eposzparódia (Petőfi: A helység kalapácsa – szatirikus is!), dal (Petőfi: Orbán, Megy a juhász szamáron – tragikus is!), komédia (Plautus: A hetvenkedő katona, Molière: A fösvény)

–         Karinthy: „ A humorban nem ismerek tréfát!” – a legváltozatosabb skálája a humornak irodalmunkban Karinthy műalkotásaiban található meg.

–         Jókai Mór, Krúdy Gyula és Mikszáth Kálmán prózastílusa is fogékony a humorra.

 

MELLÉKLET 2.

A regény műfaji jellemzői:

A regény:

–         nyelvújítás kori szó, a roman szó magyarosítása

–         a nagyepika egyik fő műfaja, a XIX-XX-XXI. század kedvelt műfaja a novella mellett

–         formája rendszerint prózai, de léteznek verses regények is (Puskin: Anyegin)

–         nagy terjedelmű, rendszerint hosszú időtartamot felölelő történetet ábrázol szerteágazó cselekménnyel (hosszabb, tágasabb a novellánál, elbeszélésnél, kisregénynél)

–         fő- és mellékszereplők jelennek meg

–         gazdag háttér- és korrajz, valamint társadalomábrázolás jellemzi

–         szerepet kap a szereplők érzés- és gondolatvilága, jellemfejlődése

–         elemzésekor figyelni kell a címadási technikára, a tér- és időhasználatra, az elbeszélői nézőpontra, az író nyelvhasználatára, a szerkezetre, a jellemzésre, az utalások, motívumok rendszerére

Regénytípusok:

–         lovagregény – Cervantes: Don Quijote

–         pikareszk regény – Voltaire: Candide

–         fejlődési, nevelődési regény – Goethe: Wilhelm Meister tanulóévei

–         robinzonád – Defoe: Robinson Crusoe, szigetregény – W. Golding: A Legyek Ura

–         történelmi regény – Jókai Mór: A kőszívű ember fiai, Gárdonyi Géza: Egri csillagok

–         családregény – Thomas Mann: Buddenbrook ház, Vámos Miklós: Apák könyve

–         lélektani és társadalmi regény – Kosztolányi Dezső: Édes Anna

–         dokumentumregény – Karinthy: Utazás a koponyám körül

–         levél- és naplóregény – Goethe: Az ifjú Werther szenvedései

–         kalandregény – Verne: Kétévi vakáció

–         utópikus regények- pozitív utópiák: Th. Moore: Utópia, Jókai Mór: A jövő század regénye, negatív utópiák: Swift: Gulliver utazásai, Orwell: 1984. Babits Mihály: Elza pilóta

–         krimi – Agatha Christie: Halál a Níluson

–         science-fiction – D. Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak

–         ifjúsági regény – Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk, Szabó Magda: Abigél

–         gyermekregény – J. K. Rowling: Harry Potter-sorozat

–         romantikus regény – Stephenie Meyer: Twilight

–         (tetszőlegesen rövidíthető lista)

–         Megkülönböztetünk szépirodalmi és szórakoztató regényeket, bestsellereket. Csoportosíthatjuk a műfajt életkor szerint is.

–         A magyar regényirodalom jellegzetes műfaja a humoros-anekdotikus regény, melynek párja Nyugaton a karrierregény lehet. Ez a sajátos műfaj a magyar irodalomban leginkább Jókai Mór, Krúdy Gyula és Mikszáth Kálmán nevéhez köthető.

 

 

MELLÉKLET 3. (életrajz, ppt., külön melléklet)

 

 

MELLÉKLET 4. (térkép, a dolgozat végén található)

 

 

MELLÉKLET 5.

Megfigyelési szempontok A néhai bárány című Mikszáth-novella csoportmunkában történő elemzéséhez:

1 csoport: A cím értelmezése és a szerkezeti ötös jelölése rövid vázlatpontokkal

2. csoport: A falu lakossága, közössége, az egyes társadalmi rétegek bemutatása

3. csoport: Természeti előjelek, negatív anticipációk, melyek a bonyodalmat előkészítik

4. csoport: Mesei elemek, számok, kifejezések a műben, s ezek szerepe

5. csoport: Tájnyelvi szavak, kifejezések kigyűjtése s azok értelmezése

6. csoport: A főszereplők rövid jellemzése, konfliktusaik jelölése

7. csoport: Az elbeszélői nézőpont megnevezése idézetekkel, az írásjelek szerepe

4-5 fő alkot egy csoportot, a házi feladatot írásban kell elkészíteni, s a következő órán egymással megbeszélni. A csoporttagok egymás mellé ülnek. Ügyesen szét kell osztaniuk egymás között a feladatot, mindenkinek meg kell szólalnia. Az értelmezést mindig idézettel kell alátámasztani.

Óravázlat/2.

TANÁR: Molnárné Vámos Katalin

OSZTÁLY: 8. osztály/11. osztály

DÁTUM:

TANTÁRGY: magyar irodalom

TÉMA: A néhai bárány című Mikszáth-novella elemzése

ÓRA TÍPUSA: meglévő ismereteket megszilárdító, műelemző

ÓRA CÉLJA: szövegértés és műelemzés gyakoroltatása, ismeretek elmélyítése, a kooperatív készség kialakítása

Idő Menet Tanári tevékenység Tanulói tevékenység Munka-forma és szervezési mód Didaktikai cél Eszköz, szemlél-tetés
0-1. Köszönés, jelentés Frontális Ráhangolódás az órára. Az összeszedett-ség biztosítása
2-3. A csoportok kialakítása, a feladatok kijelölése Ismerteti az egyes feladatokat és a csoportmunka szabályait. A diákok megkeresik csoporttársai-kat, elfoglalják új helyüket, figyelik a tanár kéréseit. Frontális és csoportmun-ka Felkészítés a csoportmunká-ra, figyelem felkeltése
4-7. A házi feladatok közös megbeszélé-se, a részfelada-tok szétosztása Körbejárva segíti a csoportmunka gördülékeny megszervezését, ellenőrzi a házi feladat elkészítését. A diákok csoportokban megbeszélik a házi feladatokat, szétosztják egymás között a munkát. Csoportmun-ka Új ismeretek kialakítása, a meglévő ismeretek elmélyítése, rendszerezés és rögzítés Füzet, házi feladat, a novella szövege
8-12. A cím értelmezése és a szerkezeti ötös jelölése rövid vázlat-pontokkal A táblára írja a diákok jó megoldásait, irányítja a munkát. Értékeli az elvégzett feladatot. Az 1. csoport tanulói megoldják a feladatot, a tanulók leírják az információ-kat a füzetükbe, kiegészítik társaik mondandóját.

Melléklet 1.

Csoportmun-ka A szövegértés és a műelemzés gyakoroltatása, a kooperatív készség kialakítása Füzet, házi feladat, a novella szövege
13-17. A falu lakossága, közössége, az egyes társadalmi rétegek bemutatása A táblára írja a diákok jó megoldásait, irányítja a munkát. Értékeli az elvégzett feladatot. A 2. csoport tanulói megoldják a feladatot, a tanulók leírják az információ-kat a füzetükbe, kiegészítik társaik mondandóját.

Melléklet 2.

Csoportmun-ka A szövegértés és a műelemzés gyakoroltatása, a kooperatív készség kialakítása Füzet, házi feladat, a novella szövege
18-22. Természeti előjelek, negatív anticipáci-ók, melyek a bonyodal-mat előkészítik A táblára írja a diákok jó megoldásait, irányítja a munkát. Értékeli az elvégzett feladatot. A 3. csoport tanulói megoldják a feladatot, a tanulók leírják az információ-kat a füzetükbe, kiegészítik társaik mondandóját.

Melléklet 3.

Csoportmun-ka A szövegértés és a műelemzés gyakoroltatása, a kooperatív készség kialakítása Füzet, házi feladat, a novella szövege
23-27. Mesei elemek, számok, kifejezések a műben és ezek szerepe A táblára írja a diákok jó megoldásait, irányítja a munkát. Értékeli az elvégzett feladatot. A 4. csoport tanulói megoldják a feladatot, a tanulók leírják az információ-kat a füzetükbe, kiegészítik társaik mondandóját.

Melléklet 4.

Csoportmun-ka A szövegértés és a műelemzés gyakoroltatása, a kooperatív készség kialakítása Füzet, házi feladat, a novella szövege
28-32. Tájnyelvi szavak, kifejezések kigyűjtése és azok értelmezése A táblára írja a diákok jó megoldásait, irányítja a munkát. Értékeli az elvégzett feladatot. Az 5. csoport tanulói megoldják a feladatot, a tanulók leírják az információ-kat a füzetükbe, kiegészítik társaik mondandóját.

Melléklet 5.

Csoportmun-ka A szövegértés és a műelemzés gyakoroltatása, a kooperatív készség kialakítása Füzet, házi feladat, a novella szövege
33-37. A főszereplők rövid jellemzése, konfliktusa-ik jelölése A táblára írja a diákok jó megoldásait, irányítja a munkát. Értékeli az elvégzett feladatot. Az 6. csoport tanulói megoldják a feladatot, a tanulók leírják az információ-kat a füzetükbe, kiegészítik társaik mondandóját.

Melléklet 6.

Csoportmunka A szövegértés és a műelemzés gyakoroltatása, a kooperatív készség kialakítása Füzet, házi feladat, a novella szövege
38-42. Az elbeszélői nézőpont megneve-zése idézetekkel, az írásjelek szerepe A táblára írja a diákok jó megoldásait, irányítja a munkát. Értékeli az elvégzett feladatot. Az 7. csoport tanulói megoldják a feladatot, a tanulók leírják az információ-kat a füzetükbe, kiegészítik társaik mondandóját.

Melléklet 7.

Csoportmun-ka A szövegértés és a műelemzés gyakoroltatása, a kooperatív készség kialakítása Füzet, házi feladat, a novella szövege
43-45. Értékelés, felkészítés a következő órára Értékeli a közös munkát, dicsér, kiemel, jobb munkára buzdít, pontot/érdem-jegyet oszt. Kijelöli a következő órára történő feladatot: felkészülés a Szent Péter esernyője című Mikszáth-regényből. A diákok meghallgatják a tanár értékelését, hozzáfűzik megjegyzéseiket, és felírják füzetükbe a házi feladatot. Frontális Értékelés és az érvelés képességének fejlesztése, figyelem felkeltése Füzet

Felhasznált irodalom:

Arató László – Pála Károly: A szöveg vonzásában I., Bejáratok, Tankönyv és Szöveggyűjtemény, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2002.

MELLÉKLET 1.

 

Lehetséges megoldások A néhai bárány című Mikszáth-novella csoportmunkában történő feldolgozásához:

1. csoport: A cím értelmezése és a szerkezeti ötös jelölése rövid vázlatpontokkal

A cím:

(A cím a globális kohézió része- 11. oszt.)

Szokatlan jelzős szókapcsolat

A: határozott névelő, kiemelő, előreutaló szerepű (katafora), egy konkrét bárányról lesz szó

néhai: elhalálozott, már nem él, állat előtt szokatlan, meglepő, a báránnyal való bensőséges viszonyra utal, emberivé teszi a kapcsolatot, szomorúságot sejtet, negatív anticipáció

bárány: szelídséget, ártatlanságot sejtet, asszociációk a Bibliával, Jézussal kapcsolatban, a jelzője is megerősíti ezt, áldozati szerep

A novella szövegének ismeretében: a bárány a keresés, a bonyodalom tárgya a műben, halála szomorú, tragikus kisgazdája számára.

Szerkezeti felosztás, 5-ös:

1.      Expozíció, bevezetés: Aránytalanul hosszú rész, negatív előjelek, a vihar, az árvíz és a falu leírása. Riadalom Bodokon, megáradt a Bágy, sok mindent elsodort.

2.      Bonyodalom: A Baló család vesztesége: a Bágy elsodorta a ládát és a bárányt.

3.      A cselekmény kibontakozása: A Baló család a láda és a bárány keresésére indul, három kísérlet: az apa hatalommal, Ágnes, az idősebb lány nyomozással, furfanggal, Borcsa, a kislány ártatlansággal.

4.      Tetőpont: Megkerül Cukri bárány, Baló Borcsa sikerrel jár, de Cukri már nem él.

5.      Megoldás: Igazságszolgáltatás, elégikus befejezés, az expozícióhoz képest túl rövid lezárás.

MELLÉKLET 2.

2. csoport: A falu lakossága, közössége, az egyes társadalmi rétegek bemutatása

A falu erősen rétegződik, az egyes társadalmi rétegek kötött áthidalhatatlan az ellentét.

A gazdagok közé tartozik pl. a bíró és a tolvaj Sós Pál, a szegények közé a Baló család és a harangozó Csuri Jóska.

Vagyoni különbségek szerint laknak a faluban a parasztok. A falu lakossága felosztható felsővégiekre és alsóvégiekre. Az egyes rétegek összetartanak: „Mégis furcsa eset, hogy míg a felsővégen mindenki tud róla, Sós Pálék kertjénél egyszerre nyoma vész, az alsóvégiek közül már nem látta senki.”

Nincs átjárás az egyes társadalmi rétegek között.

Az erkölcsi megítélés azonban fontos, még a bíró is helyteleníti Sós Pál gaztettét: „De a kelmed fedelén is becsurog, úgy nézem. Alighanem lyukas az valahol, Sós Pál uram.”

A falu közössége a pletykákból, szóbeszédből ítélkezik, informálódik. Elítélik a gazdag tolvajt, morálisan a gyermek emelkedik felül Sós Pálon, de a bárány sorsa már megpecsételődött.

Erősek az íratlan, erkölcsi szabályok, a falu ilyen szempontból egységes közösséget alkot.

Ez az összetartás érvényes a katasztrófa, természeti csapás esetében is: „Az öreg Sós Pál még csáklyát is hozott. A gazdák barázdákban eresztették a folyóba az esővizet.”

MELLÉKLET 3.

3. csoport: Természeti előjelek, negatív anticipációk, melyek a bonyodalmat előkészítik

– a libák felriadtak éjjeli fekhelyeiken, s felrepülve gágogtak

– Csökéné kakasa felszállt a tetőre, és onnan kukorékolt

– a lovak nyerítettek, riadoztak, csomóba verődtek az udvaron

– a fák recsegve hajladoztak

– Csuri Jóska, a harangozó „ a felhők elé harangozott”, így próbálta elűzni az esőfelhőket

– a búzavetések és kukoricaszárak kísértetiesen hajladoztak

Az állatok hamarabb megérzik a veszélyt, mind az emberek. A természeti, falusi ember együtt él a különféle élőlényekkel, jelenségekkel. Ki van téve a veszélyeknek, természeti katasztrófáknak, nem tud ellenük tenni. A babonák világa nyújt nekik egyfajta menedéket.

MELLÉKLET 4.

4. csoport: Mesei elemek, számok, kifejezések a műben, s ezek szerepe

Mesei számok:           – 3-man indulnak el a láda és a bárány keresésére

§       – 7 napig tart Baló Ágnes nyomozása

Mesei motívumok:    – az elveszett „kincs”kutatása

§       – a legkisebb jár szerencsével

§       – az apa a hatalom erejével, a nővér furfanggal, a kisebb lány ártatlansággal, szelídséggel próbálkozik, a 3. jár sikerrel

Mesei előadásmód: – „Gúnya nélkül nem léphet az oltárhoz szégyenszemre.”

§       – „Súgtak-búgtak, hogy… ennyi meg annyi tömérdek ezüsttallér volt a

ládában.”

§       – „Az napról kezdem, mikor a felhők elé harangoztak Bodokon”.

MELLÉKLET 5.

5. csoport: Tájnyelvi szavak, kifejezések kigyűjtése s azok értelmezése

A novella A jó palócok című novelláskötet első darabja. Mikszáth szülőföldjén, a palócok között játszódik. A mű bővelkedik népi kifejezésekben, tájszavakban, fonetikus írásmódokban, melyek az adott táj hangulatát, életmódját hivatottak felidézni.

Tájszavak:

határ: falu széli szántóföld, gyümölcsös

zsup: nádtető

kelengye: hozomány

petrence: szekérrúd

ködmön: juhbőrből készült kabátka

panyóka: zsinóros ruha, panyókára vet: félvállra vesz (pl. kabátot)

patyolat: fehér vászon

eszterhaj: eresz

kend: kegyelme(d)

Fonetikus írásmód:

őkigyelme: őkegyelme, ő maga

’iszen: hiszen

vón: volt

 

MELLÉKLET 6.

 

6. csoport: A főszereplők rövid jellemzése, konfliktusaik jelölése

Baló család:

Apa, Baló Mihály:     – Ágnes és Borcsa apja, özvegyember

– szegény ember, nem módos

– szereti, félti a gyermekeit, mindent megtesz értük

– a ládát és a bárányt hatalmi úton, a bíró segítségével próbálja visszaszerezni, hisz a törvényes eljárásban

– udvarias, tiszteli a feljebbvalóit

Baló Ágnes, a nagyobbik lány:        – eladósorba került szép nagylány

– a láda elvesztése tragédia számára, a hozománya, a jövője veszett el

– keservesen sír, zokog, elkeseredett

– már a határban várja apját, tud uralkodni magán, előbb a bárányt kérdezi

– kitartóan keresi a ládát és a bárányt

– furfangos, ravasz, fürkésző

– belebetegszik a kudarcba

– szókimondó, megkeseredett, megmondja Borisnak, ki vitte el a bárányt

Boris, a kisebbik Baló lány:  – nyolcéves, félárva, nagyon anyás volt

– legkedvesebb pajtása Cukri bárány, szeretetéhes

– Borcsaként emlegeti az elbeszélő, familiáris viszonyt sejtet

– kitartó, bizakodó

– ártatlanságával leleplezi a gazdag tolvajt, kék szeme is az ártatlanságát jelzi

– szelíden, de bátran szólítja meg az urakat

– őszintén, megejtően gyászolja a báránykát, zokogva borul a báránybőrre

Sós Pál, a gazdag tolvaj:       – gazdag, módos paraszt

– alsóvégi

– mohó, kapzsi, nem elégszik meg saját vagyonával

– ellopja a szegény Balóék kincseit, konfliktusba kerül a faluval

– lelepleződik a falu előtt, gonoszsága miatt szégyenével bűnhődik, az erkölcsi jó győzedelmeskedik felette

MELLÉKLET 7.

7.      csoport: Az elbeszélői nézőpont megnevezése idézetekkel, az írásjelek szerepe

Mikszáth modern eljárással dolgozik, az omnipotens, mindentudó elbeszélői nézőpontot keveri az átképzeléses technikával (szabad függő beszéd).

A XIX. század felfedezésével van dolgunk, a romantika korától ismert ez a módszer.

Mindentudó, omnipotens elbeszélői nézőpont:

Az elbeszélő mindent tud a szereplőkről, azok gondolatairól, cselekvésük mozgatórugójáról, múltukról, jövőjükről. Ismeri mások róluk alkotott nézeteit. Tájékoztat a környezetről, a történelmi, társadalmi jelenségekről.

Pl. „Ámbátor, ha már szóba jött az a bárány, mégis furcsa dolog, hogy míg a felsővégen mindenki tud róla, Sós Pálék kertjénél egyszerre nyoma vesz, az alsóvégiek közül már nem látta senki!”

Mikszáth gyakran bújik a bőbeszédű, falusi előadásmódú mesélő szerepébe. Ismerteti a falusiak véleményét, gondolatait:

„Nyomban nekiestek a gyanúsítással Sós Pálnak: csak ő húzhatta ki, senki más, a ládát!”

„No, ha most ez egyszer ki nem csap a patak, s ki nem önti a bodokiakat, mint az ürgét, akkor mégis jó dolog keresztény katolikus falunak lenni – lutheránus vidéken.”

Emellett a közösség egy tagjaként szól hozzánk: „Nem volt abban a ládában egy veszett garas sem, hanem (ma már tudjuk) benne volt a szép majornoki Baló Ágnes kelengyéje.” Ekkor a közbevetést zárójel használatával oldja meg az író.

Átképzeléses technika, szabad függő beszéd:

Gyakoriak a nézőpontváltások is a műben. A narrátor előzetes bejelentés nélkül átvált egyik-másik szereplőjének nézőpontjába. Ezt a nézőpontváltást három ponttal jelzi, így könnyíti meg az olvasó dolgát. Az előadásmód az adott szereplő nézőpontjából folyik tovább, gyakran egyes szám első személyben.

Borcsa gyermeki nézőpontja: „…Jó, hogy a cudar Bágy elöntötte a rétet is…úgy sincs már, aki selyem füvét megegye, mert a kedves, az édes Cukri bárány odalett…”

Baló Ágnes nézőpontja: „Nem segített sem a hatalom, sem a furfang. A gonoszok ereje nagyobb ezeknél.”

Baló Mihály nézőpontja: „Nyolcéves innen-onnan, s még nem volt soha ki a faluból, nagyon anyás…vagy mit is beszélek, hiszen már anyja sincs szegénynek!”

(Ez a feladat különösen elősegíti azt, hogy a regény esetében már készség szintjén ismerjék fel a diákok Mikszáth elbeszélői technikájának sokszínűségét.)

Óravázlat/3.

TANÁR: Molnárné Vámos Katalin

OSZTÁLY: 8. osztály/11. osztály

DÁTUM:

TANTÁRGY: magyar irodalom

TÉMA: a Szent Péter esernyője című Mikszáth-regény elemzése

ÓRA TÍPUSA: meglévő ismereteket megszilárdító, műelemző

ÓRA CÉLJA: szövegértés és műelemzés gyakoroltatása, ismeretek elmélyítése, a kooperatív készség kialakítása

Idő Menet Tanári tevékenység Tanulói tevékenység Munka-forma és szervezési mód Didaktikai cél Eszköz, szemlél-tetés
0-1. Köszönés, jelentés Frontális Ráhangolódás az órára. Az összeszedett-ség biztosítása
2-7. Háttér-ismeretek közlése Elmeséli a regény keletkezési körülményeit, vázlatot ír a táblára. A diákok figyelnek, jegyzetelnek.Melléklet 1. Frontális Figyelem felkeltése, ráhangolódás az óra anyagára Tábla-kép
8-12. A csoportok kialakítása, a feladatok kijelölése Ismerteti az egyes feladatokat és a csoportmunka szabályait.Melléklet 2. A diákok megkeresik csoporttársai-kat, elfoglalják új helyüket, figyelik a tanár kéréseit. Frontális és csoportmun-ka Felkészítés a csoportmunká-ra, figyelem felkeltése Tábla-kép
13-20. Az elemzési feladatok közös megbeszélé-se, a részfelada-tok szétosztása Körbejárva segíti a csoportmunka gördülékeny megszervezését, ellenőrzi a feladat elkészítését. A diákok csoportokban megbeszélik a feladatokat, szétosztják egymás között a munkát. Csoportmun-ka Új ismeretek kialakítása, a meglévő ismeretek elmélyítése, rendszerezés és rögzítés Füzet, a regény szövege
21-31. A cím értelmezése és az esernyő előfordulá-sainak jelölése a regényben rövid vázlat-pontokkal A táblára írja a diákok jó megoldásait, irányítja a munkát.Értékeli az elvégzett feladatot. Az 1. csoport tanulói megoldják a feladatot, a tanulók leírják az információ-kat a füzetükbe, kiegészítik társaik mondandóját.

Melléklet 3.

Csoportmun-ka A szövegértés és a műelemzés gyakoroltatása, a kooperatív készség kialakítása Füzet, a regény szövege, táblakép
32-42. A két cselekményszál rövid ismerteté-se, a találkozási pont bemutatása A táblára írja a diákok jó megoldásait, irányítja a munkát. Értékeli az elvégzett feladatot. A 2. csoport tanulói megoldják a feladatot, a tanulók leírják az információ-kat a füzetükbe, kiegészítik társaik mondandóját.

Melléklet 4.

Csoportmun-ka A szövegértés és a műelemzés gyakoroltatása, a kooperatív készség kialakítása Füzet, a regényszövege, táblakép
43-45. Az eddig elvégzett munka értékelése, feladatkije-lölés A tanár dicsér, értékel, pontoz, felhívja a figyelmet a következő órákon várható feladatmegol-dások nehézségeire. A diákok figyelnek, kérdeznek, maguk is értékelnek, megteszik kiegészítő megjegyzései-ket. Frontális és kérdve kifejtő Az érvelés képességének fejlesztése, rendszerezés, rögzítés

Felhasznált irodalom:

Arató László – Pála Károly: A szöveg vonzásában I., Bejáratok, Tankönyv, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2002.

Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője – A gavallérok – A sipsirica, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2008.

MELLÉKLET 1.

 

         A regény keletkezési körülményei:

–         a mű Mikszáth Kálmán legkedvesebb regénye

–         1894 nyarán írta, pihenés, nyaralás közben

–         1895-ben jelent meg az Új Idők Könyvkiadónál

–         a későbbi korok legnépszerűbb, legkedveltebb Mikszáth-regénye

–         ezt a Mikszáth-művet fordították le a legtöbb nyelvre

–         Műfaja:

–         romantikus szerelmi regény: a két szerelmes viszontagságai, egymásra találása, boldog vég

–         kalandregény, kincskereső regény: Gregorics Pál örökségének felkutatása, nyomozás

–         ifjúsági regény: a célközönség megnevezése

–         nevelődési, illetve fejlődésregény: Wibra Gyuri jellemfejlődése, döntései

–         anekdotikus, humoros regény: magyar sajátosság, a francia karrierregény magyar megfelelője, a jellemzés fő módszere egy-egy anekdota, adoma bevezetése, főbb képviselői: Mikszáth Kálmán, Jókai Mór, Krúdy Gyula

MELLÉKLET 2.

 

A csoportmunka feladatai:

1.      A mű címének értelmezése, a címben szereplő esernyő előfordulásai a regényben

2.      A két cselekményszál rövid bemutatása, felvázolása, az összefonódási pont, helyszín jelölése

3.      Történelmi háttér (mettől meddig játszódik a cselekmény, főbb történelmi utalások), földrajzi háttér, a helyszínek jelölése

4.      Előreutalások, anticipációk, sejtetések a műben

5.      Legendák, népi hiedelmek, babonák a műben

6.      A közvélemény, a pletyka, az illem hatása az emberekre Mikszáth műve alapján

7.      Az elbeszélői nézőpontok, síkváltások bemutatása, az elbeszélő személyes jelenlétének szerepe

8.       A véletlenek szerepe a műben, valamint az anekdoták, adomák szerepe

MELLÉKLET 3.

A mű címe:

Szent Péter esernyője

Szent Péter:

–         bibliai alak (Újszövetség), Péter apostol a tizenkét apostol egyike, Jézus tanítványa, a katolikus hagyomány szerint Róma első püspöke. Eredeti nevén Simonnak (héberül: figyelés, hallgatás, figyelem) nevezték. Jézus adta neki a Péter nevet, amely a görög Petrosz, vagyis kőszikla szóból ered. Az apostolok között a legjelentősebb alak, nevét minden írás először említi a tizenkét tanítvány közül. A hagyomány szerint Jézus Krisztus neki adta a mennyország kapuinak kulcsait (attribútuma). Mint Krisztus tanítványai közül a legjelentősebb, nem véletlen, hogy Krisztus halála után ő került a keresztény vallás, az új vallás élére. A katolikus egyház szerint Péter a pápák, a halászok és Róma védőszentje.

–         A műben Müncz Jónással keverik össze a falusiak, a fehér zsidót vele azonosítják, mintha a vándor zsidó Jézus/Isten kiválasztottja, küldötte lenne. A glogovaiak szerint a csoda tőle eredeztethető.

esernyő:

–         A történet központi tárgya, a kincskeresés ehhez az eszközhöz kapcsolódik, elsődleges célja: eső, csapadék elleni védelem; piros paraplé, eredetileg Gregorics Pál tulajdona, majd Müncz Jónás veszi meg, s Veronka fölé helyezi az esőben, a nyele üreges, alkalmas titkos üzenetek, pénz, váltók elrejtésére.

Szent Péter esernyője: abszurd, bizarr ötlet, anakronizmus, figyelemfelkeltés, valamilyen titkot sejtet, a tárgy kerül a középpontba.

Egy szentnek tulajdonít egy modern használati tárgyat, időben összeférhetetlen jelenség.

Tipikus címfajta: valakinek a valamije, birtokviszony kifejezése, pl. A Legyek Ura, A Gyűrűk Ura, Az ember tragédiája, Az inkák kincse, Karib-tenger kalózai, (Harry Potter és) A Tűz Serlege stb.

Az esernyő előfordulásai: (A mű előadásának menetében)

1.      Glogován valaki (Szent Péter?) az alvó kislány, Veronka fölé teszi az esernyőt, hogy a kisgyermek ne ázzon el a hirtelen megeredő esőben

2.      Temetési jelenet, „feltámad” a tetszhalott

3.      A „csodatévő esernyő” jelenetei, Glogova felvirágzása

4.      Az esernyő eredeti tulajdonosa Gregorics Pál

5.      Kémkedés az üreges esernyőnyél segítségével a szabadságharc alatt

6.      Gregorics Pál mindig magánál hordta

7.      Jelenet a Tiszánál Szegeden, vízbe esik, nagy pénzjutalom a kihalászásáért

8.      Gregorics törvénytelen fiának gyűjti a hagyatékát az esernyőnyélbe, de nem tudja átadni a titkot, meghal, mielőtt felfedné az esernyőnyél titkát

9.      Az esernyőt az értéktelen tárgyak közt elárverezik 2 forintért, Müncz Jónáshoz kerül

10.  Wibra Gyuri felnövekedvén keresi az örökségét, eljut Müncz Jónásnéhoz Bábaszékre, de nem lelik a padláson, Münczné fiához, Mórichoz irányítja Gyurit

11.  Találkozás Bélyi Veronkával, az esernyő tulajdonosával, az esernyő Veronka hozománya

12.  Vívódás: Veronka vagy az esernyő? Gyurit az álom vezérli a jó döntéshez

13.  Kiderül, az eredeti nyelet Adameczné elégette, az üszökkel Matykó unokáját gyógyítgatta. A kopott nyél helyébe új, ezüstnyél került. Az örökség így a régi nyéllel együtt elveszett

 

MELLÉKLET 4.

A két cselekményszál ismertetése:

1. szál – Bélyi Veronka és Glogova története:

– Glogova: Bélyi János édesanyja Halápon meghal, a pap öröksége a kicsi húga és egy liba

– a pap kétségbeesetten imádkozik, Veronka fölé kerül az esernyő a szakadó esőben

– a falu befogadó, kedves lesz velük a „csoda” láttán, Adameczné elszegődik házvezetőnőnek, szakácsnénak

– a csodatévő esernyő esetei (temetések), ereklye lesz belőle

– Glogova felvirágzik, meggazdagszik az esernyőnek köszönhetően

2. szál: Gregorocs Pál története:

– Gregorics Pál részletes élettörténete csecsemőkorától felnőttkoráig

– előítéletek a vörös hajú Gregoriccsal szemben, kudarcok, elutasítások a beilleszkedési kísérletek, párválasztási tervek során

– gyűlölködés a testvéreivel, irigykedések vagyona miatt

– kémkedés a szabadságharc alatt

– törvénytelen kapcsolat Wibra Annával, valamint gyereke születik: Wibra György

– Wibra Gyuri neveltetése, taníttatása, rögeszmés rajongás iránta, szegedi jelenet

– kísérlet az örökség megteremtésére, a cseh birtok eladása, bankutalványok

– Gregorics Pál halála, az örökség titokban marad, árverezés, az esernyő Müncz Jónáshoz kerül

– Wibra Gyuri felnő, gyámja segítségével és a maga szorgalmából híres ügyvéd lesz

– véletlen találkozás egy régi ismerőssel, Gyuri elindul öröksége felkutatására

– sikertelen kutatás Müncz Jónásnénál, útbaigazítás Müncz Mórichoz

A két szál találkozása Bábaszéken:

–         Bélyi Veronka és Wibra Gyuri romantikus találkozása Bábaszéken, a megtalált fülbevaló

–         Mravucsánék vacsorája, udvarlás, Gyuri megismeri az esernyő történetét

–         Veronka vagy az esernyő? Wibra Gyuri lelki vívódásai, álma

–         út Glogovára, tengelytörés, véletlenek

–         Bélyi János kimentése a szakadékból, lánykérés

–         Sztolarik gyámapa érkezése, Veronka hallgatózik

–         Veronka megsértődik, elfut, harangozás, a falu összegyűlik

–         félreértések utáni kibékülés, szerelem, gyűrűs lánykérés, boldog vég

Összegzés: Az anekdotikus regényműfajnak megfelelően Mikszáth két hosszabb anekdotaszálból szövi össze a retardálás segítségével művét.

Óravázlat/4.

–         TANÁR: Molnárné Vámos Katalin

–         OSZTÁLY: 8. osztály/11. osztály

–         DÁTUM:

–         TANTÁRGY: magyar irodalom

–         TÉMA: a Szent Péter esernyője című Mikszáth-regény elemzése

–         ÓRA TÍPUSA: meglévő ismereteket megszilárdító, műelemző

–         ÓRA CÉLJA: szövegértés és műelemzés gyakoroltatása, ismeretek elmélyítése, a kooperatív készség kialakítása

Idő Menet Tanári tevékenység Tanulói tevékenység Munka-forma és szervezési mód Didaktikai cél Eszköz, szemlél-tetés
0-1. Köszönés, jelentés Frontális Ráhangolódás az órára. Az összeszedett-ség biztosítása
2-3. A csoportok kialakítása, a feladatok kijelölése Megismétli az egyes feladatokat és a csoportmunka szabályait. A diákok megkeresik csoporttársai-kat, elfoglalják új helyüket, figyelik a tanár kéréseit. Frontális és csoportmun-ka Felkészítés a csoportmunká-ra, figyelem felkeltése
4-13. Történelmi és földrajzi háttér, a helyszínek jelölése A táblára írja a diákok jó megoldásait, irányítja a munkát. Értékeli az elvégzett feladatot. Az 3. csoport tanulói megoldják a feladatot, a tanulók leírják az információ-kat a füzetükbe, kiegészítik társaik mondandóját.

Melléklet 1.

Csoportmun-ka A szövegértés és a műelemzés gyakoroltatása, a kooperatív készség kialakítása Füzet és a regény szövege, tábla-kép, irodalmi térkép
14-23. Előreutalá-sok, anticipáci-ók, sejtetéseka műben

 

A táblára írja a diákok jó megoldásait, irányítja a munkát. Értékeli az elvégzett feladatot. A 4. csoport tanulói megoldják a feladatot, a tanulók leírják az információ-kat a füzetükbe, kiegészítik társaik mondandóját.

Melléklet 2.

Csoportmun-ka A szövegértés és a műelemzés gyakoroltatása, a kooperatív készség kialakítása Füzet, a regény szövege, táblakép
24-33. Legendák, népi hiedelmek, babonák a műben A táblára írja a diákok jó megoldásait, irányítja a munkát. Értékeli az elvégzett feladatot. Az 5. csoport tanulói megoldják a feladatot, a tanulók leírják az információ-kat a füzetükbe, kiegészítik társaik mondandóját.

Melléklet 3.

Csoportmun-ka A szövegértés és a műelemzés gyakoroltatása, a kooperatív készség kialakítása Füzet, a regény szövege, táblakép
34-43. A közvéle-mény, a pletyka, az illem hatása az emberekre Mikszáth műve alapján A táblára írja a diákok jó megoldásait, irányítja a munkát. Értékeli az elvégzett feladatot. Az 6. csoport tanulói megoldják a feladatot, a tanulók leírják az információ-kat a füzetükbe, kiegészítik társaik mondandóját.

Melléklet 4.

Csoportmunka A szövegértés és a műelemzés gyakoroltatása, a kooperatív készség kialakítása Füzet, a regény szövege, táblakép
44-45. Értékelés, felkészítés a következő órára Értékeli a közös munkát, dicsér, kiemel, jobb munkára buzdít. Kijelöli a következő órára történő feladatot: felkészülés a két utolsó csoportmunka elvégzésére és a kiegészítésre. A diákok meghallgatják a tanár értékelését, hozzáfűzik megjegyzései-ket, értékelésüket,és felírják füzetükbe a házi feladatot. Frontális Értékelés és az érvelés képességének fejlesztése, a figyelem felkeltése Füzet

–         Felhasznált irodalom:

–         Arató László – Pála Károly: A szöveg vonzásában I., Bejáratok, Tankönyv, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2002.

Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője, – A gavallérok – A sipsirica, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2008.

MELLÉKLET 1.

Történelmi háttér (mettől meddig játszódik a cselekmény, főbb történelmi utalások), földrajzi háttér, a helyszínek jelölése

1.      Történelmi héttér:

–         a mű fő cselekménye az Oszták-Magyar Monarchia idején játszódik (1867-1918)

–         utalás történik az előzményekre, Gregorics Pál gyermekkorára, mely mindenképpen az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ideje előtt jóval zajlott, hiszen Gregorics a háború idején már felnőttként kémkedett (kettős kém volt)

–         az elbeszélő megemlíti még pontos évszámként az 1873-mas esztendőt, amikor ő „tanúként” figyelhette meg Glogova fejlődését

–         a mű az 1888-as házassággal zárul

–         Mikszáth különös figyelmet fordít regényében a magyar történelem, a félmúlt megrajzolására, hangulatának, társadalmi berendezkedésének leírására, az egyes társadalmi rétegek bemutatására

–         a bizonytalanság oka a regény újszerű időkezelése, a gyakori előre- és hátrautalások, valamint a két szálon futó cselekményszál idejének, kronológiájának feltérképezése

2.      Földrajzi háttár

–         a regény Mikszáth szülőföldjén, a Felvidéken, a „Görbeországban”, a mai Szlovákia területén játszódik

–         a Felvidék falvait, városait ismerjük meg alaposabban két kivétellel: ezek Szeged és Bécs, Szegedhez Mikszáthot erős életrajzi kötődés fűzi, hiszen itt volt három évig újságíró, szeretett itt élni; emellett fiktív helynevekkel is dolgozik a szerző

Glogova: valószínűleg kitalált, fiktív falunév, szláv hangzású. Biztosan nem a romániai Glogovára gondol Mikszáth. Idézet Mikszáth leveléből, melyet Nagy Miklósnak írt 1896 febr. 2-án: (Nagy Miklós elkezdett kutatni a Beszterce ostroma című regény valóságtartalma után, az alkotói szabadságot teljesen figyelmen kívül hagyva, erre válaszul írja Mikszáth ironikusan) „… Még bizony rámondjátok egyszer például a »Szent Péter esernyőjé«-re, hogy »aljas« koholmány, mert a Wibra György ügyvéd neve egyetlen ügyvédi kamara lajstromában sem fordul elő – Glogova pedig nincs bent a helységek névtárában.”

Továbbá Mikszáth ebben a műben igyekezett a mese és a valóság határmezsgyéjén maradni, így a valós helyszínek mellé (Besztercebánya, Selmecbánya, Szeged, Pest) nem létezőket is beépített a történetébe, így pl. Glogova nevét. A történet első szála itt játszódik.

Haláp: a Tapolcai-medence északi részében fekvő tanúhegy, illetve egy település neve Hajdú-Bihar megyében. Mikszáth létező földrajzi neveket használ fel regényében, ismételten a kettős (fikció és valóság) hatás elérésének érdekében. Mindemellett elképzelhető, hogy a Bélyi család a Debrecen környéki faluból származott el a Felvidékre a pap munkája kapcsán. A regény elején utalás történik ugyanis a „messze Tótországra”.

Besztercebánya: egyértelműen valós, létező városnév a Felvidéken (szlovákul Banská Bystrica, csehül Banská Bystřice), város Szlovákiában, 1920-ig Magyarország része, vármegyeszékhely. A Gregorics család története kötődik ehhez a városhoz.

Selmecbánya: ismét létező, híres felvidéki város, az egykori Magyar Királyság egyik legjelentősebb bányavárosa. Gyakran csak Selmecként emlegetik. Wibra Gyuri karrierjének kialakulása köthető ehhez a városhoz.

Bábaszék: létező község a Felvidéken, a mai Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban. Itt fonódik össze a történet két szála, itt találkozik Bélyi Veronka és Wibra György a „különös véletlenek” folytán.

Összegzés: Mikszáth művei gyakran játszódnak szülőföldje vidékén, pl. a Tót atyafiak, A jó palócok, Beszterce ostroma, A fekete város vagy más alkotásai. Ezt a vidéket ismerte, szerette a legjobban, ezért választotta művei helyszínéül. Emellett végig mesterien játszik a valóság és a fikció keverésével a helyneveket illetőleg is.

MELLÉKLET 2.

Előreutalások, anticipációk, sejtetések a műben

 

–         maga a cím (a globális kohézió része), az esernyő fontos pozícióba kerül, a műnek várhatólag csodás elemei is lesznek (Szent Péter)

–         emellett a cím felkelti a várakozást, egyfajta feszültséget is teremt, hiszen az esernyőről először csak a 4. fejezetben esik csak szó (hasonló retardációs elem a címszereplő késői megjelentetése a Tartuffe című Molière-műben, illetve Kosztolányi Édes Anna című regényében)

–         hasonló fontosságúak, jelentőségűek a fejezetcímek, a tartalmat foglalják össze gyakran (pl. Glogova régen, Viszik a kis Veronkát stb.)

–         az esernyő körüli titkolózás végég sejteti a titok, kincs meglétét: a nyél üreges, a szabadságharc idején fontos iratokat lehetett benne szállítani, a szegedi jelenet megerősíti nagy jelentőségét, értékét, hiszen Gregorics 100 forintot kínál kihalászójának, valamint Gregorics Pál mindig magánál hordja

–         a kincs létét sokan sejtik: birtokeladási ügyek, a Libanon építése, az elfalazott üst története, a „cifra” végrendelet, Gyuri makacsul kutat utána, az eltűnt vagyon tudata kínozza, a törvénytelen gyerek ezzel az örökséggel szeretné végképp visszaszerezni társadalmi elismertségét

–         Gregorics Pál alakja önmagában titkot, különcséget sejtet. A vörös hajú férfi egész életét erre „bazírozta”, hogy „másoknak tessék”, s áldozatává vált a gyanakvó, szélkakas közvéleménynek. Minden tettét kiforgatták, minden mozdulatát ellenkező oldalról kommentálták, s végre belefáradt az örökös sikertelenségbe. Magába zárkózott, embergyűlölő lett, ki sem mozdult nagy kőházából. Különcsége érdekes, lélektanilag sokoldalúan megközelíthető karaktert sejtet.

–         a két szál hosszadalmas bemutatása sejteti azok valamikori összefonódásukat, ami végül Bábaszéken meg is történik

–         a fülbevaló elvesztésekor azonnal sejthető, hogy „Gyuri lovag” fogja azt megtalálni

–         a vacsoránál épp egymás mellé kerülnek a későbbi szerelmesek, sejthető a kapcsolat gyors kibontakozása

–         Gyuri álma egyértelműen jelzi, előremutatja a szerelem kibontakozását és a lelki vívódás gyötrődéseit. Az álom sűrítő, lényegkiemelő, anticipáló funkciója közismert irodalmi fogás (pl. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Bulgakov: A Mester és Margarita, Kosztolányi: Édes Anna).

Összegzés: A mű bővelkedik előreutalásokban, anticipációkban, sejtetésekben, mely a romantika kedvelt eljárása, a kalandregény, kincskereső regény, szerelmi románc alapvető módszere. Türelmes, alapos, odafigyelő olvasást vár el a szerző az olvasótól. Emellett ez az eljárás Mikszáth kedvelt eszköze, hiszen a bő mesélőkedv, az adomázó, anekdotázó hajlam gyakorta folyamodik a sejtetések, előreutalások módszeréhez. A narrátor bevonja az olvasót a titkokba, elhiteti vele, hogy többet tud az eseményekről, mit az egyes szereplők, ily módon beavatottá teszi olvasóját.

MELLÉKLET 3.

Legendák, népi hiedelmek, babonák a műben

A regény jobbára a felvidéki falvakban játszódik, s a falusi közösség erősebben kötődik a babonákhoz, hiedelmekhez. A műben előforduló babonák, hiedelmek, legendák:

–         az esernyő Szent Péteré volt, több „tanú” jelentkezik ennek igazolására, ezt a babonás hiedelmet már a cím is sejteti

–         az esernyőnek csodatévő hatása van, „feltámasztja a halottat”

–         a csodatévő esernyő hatására virágzott fel Glogova

–         a veres/vörös ember ördöggel cimborál, sátáni természetű, Gregorics Pál már kinézetével is babonás ellenszenvet vált ki az emberekből

–         Mravucsánék vacsoráján kiöntött bor keresztelőt jelez előre

–         az akasztott ember, az öngyilkosságot elkövetett ember rossz időt eredményez (lásd még Petőfi Sándor Téli világ című művét: „Megölte valaki magát, /Az hozta ezt a rút időt.”)

–         csak akkor virágzik fel egy település, ha lakik ott zsidó származású kereskedő (Müncz Jónásné Bábaszéken)

–         a zsidó nép vándorlása, gyötrelmekkel teli sorsa a magyar népével rokonítható (Müncz Jónás és Jónásné vándorlásai, gyötrelmei)

–         az üszökből készített tea gyógyhatású (Adameczné azzal gyógyítja unokáját), s végül ez a népi hiedelem okozza Wibra Gyuri örökségének végleges elvesztését

–         Czobor Mária rózsájának legendája

–         Gyuri lelkében három ördög küzd egymással

Összegzés: Mikszáth írásművészetében nagy szerephez jut a népi hiedelemvilág, a babonás, misztikus, romantikus elem (pl. A jó palócok novellái). A babonák, hiedelmek egyrészt egyfajta tudatlanságról, elmaradottságról tanúskodnak (az akasztott ember és az időjárás kapcsolata), másrészt a romantika kedveli a misztikát, a fantáziavilágot, a lélek sötét oldalát, a feltáratlan lelki folyamatokat bemutató témákat, motívumokat. Felhívják a figyelmünket az értékek viszonylagosságára (Pl. Katasztrófa vagy szerencse az értékpapírok elégetése az esernyőnyélben?). Emellett a népművészet, a folklór felfedezése, irodalmi beépítése szintén ehhez a korstílushoz köthető, mivel a babonás hiedelmek elsősorban a vidéki környezethez, az egyszerűbb néprétegekhez köthetők.

MELLÉKLET 4.

A közvélemény, a pletyka, az illem hatása az emberekre Mikszáth műve alapján

Mikszáth művében az emberi közösségek életét, viszonyrendszerét erősen befolyásoló hatásoknak is tanúi lehetünk.

Közvélemény:

–         Gregorics Pál mindenképpen meg szeretett volna felelni az embereknek, a közvéleménynek. Kísérletei, lánykérései rendre visszautasítást szenvedtek, így lett mizantróp. Folytonos kritikákban, negatív megítélésben volt része az emberek részéről, még születését sem nézték jó szemmel. Végül a végrendeletében állt bosszút az őt kikosarazó hölgyeken, hiszen jelentős összeget hagyott rájuk, mintha kiszolgálták volna kegyeit. Épp a pletyka eszközét fordította a vele szemben gonoszkodó, pletykálkodó emberekkel emberek ellen. Ezzel a huszárvágással egyfajta groteszk, ironikus hatást ért el a szerző, s határozottan jelezte ellenszenvét a pletykálkodó rosszindulattal szemben.

–         A falusi közvélemény kezdetben elfordul a nincstelen paptól, nem segíti őt a beilleszkedésben. A „csodatévő esernyő” megjelenése után viszont teljes összefogással mellé állnak, támogatják, segítik abban, hogy kishúgát jó módban felnevelhesse.

–         Bélyi János enged a közvélekedés hangjának, amikor a emberek azt követelik, hogy verőfényes napsütésben is esernyővel temessen. Lassan ő is kezdi elhinni az esernyő mágikus tulajdonságát saját józan eszével, meggyőződésével szemben.

–         Sztolarik gyámapa arra tanítja Gyurit, hogy figyeljen oda a közvélemény szavára, igyekezzen elnyerni az emberek jóindulatát, mert akkor könnyebben boldogul.

–         Gyuri szeretne kitörni a törvénytelen gyerek státusából, szeretné elnyerni az emberek jóindulatát minden téren, vágyik a gazdagságra, jogos örökségére, de büszke arra is, hogy saját tudásával, szorgalmával érte el ügyvédi sikereit.

–         Alapvető, íratlan szabály mind a falusi, mind a városi közegben a feljebbvaló, a tehetősebb ember tisztelete. A társadalmi hierarchia erős, az alá- és fölérendeltségi viszonyok meghatározók, a társadalmi szakadékok áthághatatlanok. Ez az ellentét azonban nem fogalmazódik meg olyan erős társadalomkritikaként, mint pl. Móricz esetében. Mikszáth művészetében még hangsúlyos szerephez jut az idill, a romantikus pátosz, a meseszerűség. Kedvelt alakjai a különcök (Gregorics Pál, Pongrácz István gróf a Beszterce ostromában), az anakronisztikus alakok.

Pletyka:

–         Pozitív (Glogova felvirágzása) és negatív (Gregorics Pál megítélése) hatására is látunk példákat.

–         témák: az emberi élet különböző területei, szakaszai, kapcsolatrendszere

–         Gregorics Pál apja halála után kilenc hónappal született, illetlenséget követett el már ezzel is. Vajon ki az igazi apja?

–         Gregorics Pál kapcsolatai, szerelmi ügyei, viszonya szolgálóival és Wibra Annával

–         Gregorics titkos élete, üzleti ügyei, a Libanon körüli susmus, mely a félrevezetést szolgálta, s egyben Gregorics Pál visszavágását

–         Gyurira vadászik a környék összes eladósorba került lánya, illetve azok édesanyja

–         Gyuri öltözetéről pletykálnak, „a ruha teszi az embert”

Illem:

–         leginkább az előkelőbb rétegekre érvényes az illemszabályok erős betartása

–         Veronka mellé francia nevelőnőt fogad a bátyja, hogy tőle tanulja a jó modort, az etikettet, a társasági viselkedés szabályait

–         Veronka nem mer átöltözni a macska előtt, szégyenlős, ez nem illik

–         Gyurit nem engedik be abba a szobába, ahol a balesetet szenvedett Madame Kriszbay ápolása folyik

–         Veronka félénken, illemtudóan viselkedik Gyurival a vacsoránál, illetve a kocsiúton

Összegzés: Az emberekben nagy a megfelelési vágy, sokat adnak mások, a közvélemény szavára, a pletyka, a szóbeszéd pozitív, de inkább negatív irányban is megváltoztathatja életüket. Pusztít, romba dönthet emberi sorsokat, életeket (Gregorics Pál), de fel is emelhet másokat (Bélyi János). Értékelendő Gyuri önállósulási törekvése, maga akarja eldönteni, merre haladjon sorsa, nem akar eleget tenni az elvárásoknak. S álma segítségével végül a szíve győz.

 

Óravázlat/4.

–         TANÁR: Molnárné Vámos Katalin

–         OSZTÁLY: 8. osztály/11. osztály

–         DÁTUM:

–         TANTÁRGY: magyar irodalom

–         TÉMA: a Szent Péter esernyője című Mikszáth-regény elemzése, a filmézés megfigyelési szempontjainak ismertetése

–         ÓRA TÍPUSA: meglévő ismereteket megszilárdító, műelemző, rendszerező, összefoglaló

–         ÓRA CÉLJA: szövegértés és műelemzés gyakoroltatása, ismeretek elmélyítése, a kooperatív készség kialakítása, valamint új ismeretek kialakítása, az összehasonlítás képességének fejlesztése

Idő Menet Tanári tevékenység Tanulói tevékenység Munka-forma és szervezési mód Didaktikai cél Eszköz, szemlél-tetés
0-1. Köszönés, jelentés Frontális Ráhangolódás az órára. Az összeszedett-ség biztosítása
2-3. A csoportok kialakítása, a feladatok kijelölése Megismétli az egyes feladatokat és a csoportmunka szabályait. A diákok megkeresik csoporttársai-kat, elfoglalják új helyüket, figyelik a tanár kéréseit. Frontális és csoportmun-ka Felkészítés a csoportmunká-ra, figyelem felkeltése
4-13. Az elbeszélői nézőpon-tok, síkváltások bemutatá-sa, az elbeszélő személyes jelenlété-nek szerepe A táblára írja a diákok jó megoldásait, irányítja a munkát. Értékeli az elvégzett feladatot. Az 7. csoport tanulói megoldják a feladatot, a tanulók leírják az információ-kat a füzetükbe, kiegészítik társaik mondandóját.

Melléklet 1.

Csoportmun-ka A szövegértés és a műelemzés gyakoroltatása, a kooperatív készség kialakítása Füzet és a regény szövege, táblakép
14-23. A véletlenek szerepe a műben, valamint az anekdoták, adomák szerepe A táblára írja a diákok jó megoldásait, irányítja a munkát. Értékeli az elvégzett feladatot. A 8. csoport tanulói megoldják a feladatot, a tanulók leírják az információ-kat a füzetükbe, kiegészítik társaik mondandóját.

Melléklet 2.

Csoportmun-ka A szövegértés és a műelemzés gyakoroltatása, a kooperatív készség kialakítása Füzet, a regény szövege, táblakép
24-33. A csoport-munkák értékelése, összegzés, a regényfel-dolgozás lezárása Értékeli a közös munkát, dicsér, kiemel, pontot/érdem-jegyet oszt. Összegzi a regényről hallottakat. A tanulók értékelik a közös munkát, elmondják véleményüket, érzéseiket, benyomásai-kat, figyelik az összegzést. Frontális, kérdve kifejtő A kooperatív és értékelő készség kialakítása, rendszerezés és rögzítés Tábla-kép
34-45. Az irányított filmnézés szempont-jai, filmesztéti-kai alapismere-tek bevezetése, óralezárás A táblára írja a filmnézés megfigyelési szempontjait, illetve a legfontosabb filmesztétikai szakkifejezése-ket.Melléklet 3. A diákok füzetükbe rögzítik a szempontokat és a szakkifejezé-seket. Felteszik esetleges kérdéseiket, válaszolnak a tanár kérdéseire. Frontális, kérdve kifejtő Az értelmező és összehasonlító képesség fejlesztése, új ismeretek kialakítása Füzet,táblakép

 

Felhasznált irodalom:

–         Arató László – Pála Károly: A szöveg vonzásában I., Bejáratok, Tankönyv, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2002.

Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője, – A gavallérok – A sipsirica, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2008.

www.filmtortenet.hu/object, Vajda Judit

hu.wikipedia.org/wiki/

MELLÉKLET 1.

Az elbeszélői nézőpontok, síkváltások bemutatása, az elbeszélő személyes jelenlétének szerepe

Mikszáth modern eljárással dolgozik, az omnipotens, mindentudó elbeszélői nézőpontot keveri az átképzeléses technikával (szabad függő beszéd).

A XIX. század felfedezésével van dolgunk, a romantika korától ismert ez a módszer.

Mindentudó, omnipotens elbeszélői nézőpont:

–         Az elbeszélő mindent tud a szereplőkről, azok gondolatairól, cselekvésük mozgatórugójáról, múltukról, jövőjükről. Ismeri mások róluk alkotott nézeteit. Tájékoztat a környezetről, a történelmi, társadalmi jelenségekről. Fondorlatosan szövi össze a két szál eseményvonalát, sejtetni engedi azok valamikori összefonódását. Egy-egy szereplő lélektanát erősebben is megfesti, pl. sokat foglalkozik Gregorics Pál különcségével és Wibra Gyuri vívódásaival. Mindemellett nem érezzük ezeket a jellemrajzokat olyan mélynek és hitelesnek, mint a realizmus művei esetében.

–         A regény tele van anticipációkkal, sejtetésekkel, melyekről „csak egy mindentudó elbeszélő tudhat”, pl.: „De biztosíték, hogy egyszer majd hozzád kerül az esernyő, és jó lesz a felhők, esők ellen:” (G. P.). Nagyon gazdag információs rendszerrel van dolgunk: megismerjük a Felvidék egy tájegységét, az ott élő emberek élet- és gondolkodásmódját, utalás történik a történelmi háttérre, a nemzetiségi, vallási együttélés – tót, sváb, zsidó, magyar – kérdéseire. A mű apró részletekben, anekdotákban gazdag.

–         Az elbeszélő gyakran él idegen nyelvi, tájnyelvi kifejezésekkel, sejtetve evvel hatalmas tudásanyagát. Az író jogi végzettségéből és a kor műveltségéből adódóan gyakoriak a latin és a német szavak a környezet hangulatát megidéző tót, szlovák nyelvű kifejezései mellett. A besztercei püspök jeleneténél a latin kifejezés megfelelő: „Deus est omnipotens” (ahogy a mesélő is). Mravucsánék vacsoráján kerül szóba az „amabilis confusio”, a kedves keveredés, amely a teljes regényszövegre jellemző. Majd „Vitajtye, vitajtye, mlada pani!” (Legyetek üdvözölve, urak!) tót köszöntéssel teszi élővé a narrátor a közeg bemutatását.

–         A gyakori kommentárok, magyarázatok, pontosítások mind a hatalmas tudásanyag felmutatását, az árnyalást szolgálják. Mikszáth mesélőkedve olykor fékezhetetlen, mint azt Jókai Mór esetében is tapasztalhatjuk.

Átképzeléses technika:

–         Emellett Mikszáth gyakran bújik a bőbeszédű, falusi előadásmódú mesélő szerepébe. Ismerteti a falusiak véleményét, gondolatait, a beszterceiek pletykáit, a közvélemény szavát.

–         Gyakran vált át az egyes szám első személyű előadásmódból többes szám első személybe, jelezve ezzel, hogy egy egész közösség, csoport hangján szólal meg. Ekkor a közbevetést zárójel, illetve három pont használatával oldja meg az író, így könnyítve meg az olvasást, a váltás elképzelését.

–         Az előadásmód olykor egy adott szereplő nézőpontjából folyik tovább, gyakran egyes szám első személyben, bejelentés, bevezető nélkül. Az író például saját magát is megjeleníti a műben, személyessé, hitelessé téve ez által regényét. Azt állítja, hogy ő is tanúja volt az eseményeknek, pl. a Glogova régen című fejezetben. Íme egy példa erre az erős, személyes írói jelenlétre: „Szinte még most is előttem van a kis tót falu az 1873-ik év óta.”

–         Olykor tudatlanságot színlel: „hát biz az igaz is lehet – de hogy mit találtak az üstben, azt egész bizonysággal sosem lehetett megállapítani.”

–         Gyakran kiszól az olvasóhoz, megszólítja őt, kapcsolatot teremt vele.

Összegzés: Mikszáth elbeszélői technikájában erősen szétválasztható a fabula (a történet) és a szüzsé (az előadásmód). Nagyon erős a narrátori jelenlét. Az író keveri az omnipotens és az átképzeléses előadásmódot. Gyakran sző bele anekdotákat, adomákat, kitérőket történetébe, melyek a jellemzést, az árnyalt, színes, ízes előadásmódot gazdagítják. Mesélőkedvére jellemző a humor, az irónia használata is, melyek segítik az idilli történet valóságossá, hitelessé tételét; a túlságosan idilli, romantikus szerelmi szálat ellensúlyozza a játékos humor, az irónia (pl. a házasság bizarr képe a Szliminszky házaspár bemutatásával). Az elbeszélő gyakori kommentárokkal, kiegészítő magyarázatokkal pontosít, értékel. Stílusára a romantika, a népi előadásmód, a folklór és a lélektani érdeklődés is rányomta bélyegét. Egyedi, beazonosítható, szórakoztató, elbűvölő ez a fajta mesélési módszer. (A diákok számára olykor megnehezíti az olvasást a hosszadalmas, körülményes előadásmód, az anekdotázó hajlam; a gyors tempójú életritmusból elvágyódó felnőtt befogadó viszont örömét leli benne, élvezi Mikszáth humorát, emberismeretét.)

MELLÉKLET 2.

A véletlenek szerepe a műben, valamint az anekdoták, adomák szerepe

A véletlenek szerepe gyakori, szinte kötelező elem egy romantikus műben. Izgalmassá, meséssé, meseszerűvé, idillivé varázsolják a történetet. Azonban Mikszáth  az irónia eszközével karikírozza saját eljárását, hiszen gyakran a valószerűtlenség válik komikussá.

Példák:

–         A szakadó esőben az udvaron felejtett Veronka felé esernyő kerül, hiszen véletlenül épp arra jár Müncz Jónás, a fehér zsidó kereskedő.

–         A tetszhalott épp az esernyő alatt „éled fel”.

–         Gregorics Pál épp kilenc hónapra születik apja halála után, ezzel pletykaalapot szolgáltatva a város lakóinak.

–         Az esernyő Szegeden véletlenül beleesik a Tiszába, hogy jelentőségéről még erősebben megbizonyosodjunk.

–         Wibra Anna úgy gondolja, nem kell értesíteni fiát apja rosszullétéről, így Gyuri épp, véletlenül lekési apja halálát, a titok átadását.

–         A csodálatos esernyő épp a lomok, az értéktelen holmik közé kerül, hogy Müncz Jónás tulajdona lehessen.

–         Bélyi Veronka és Wibra Gyuri véletlenül épp egy időben tartózkodnak Bábaszéken.

–         Épp Gyuri találja meg Veronka fülbevalóját.

–         Mravucsánék vacsoráján Gyuri és Veronka épp egymás mellé kerül, Gyuri véletlenül megismeri az esernyő történetét.

–         Épp találtak egy akasztott embert az erdőn, ezért nem lehet este elindulni Glogova felé.

–         A kocsirúd véletlenül épp ott törik el, ahol Bélyi János a szakadékba zuhant.

–         Épp Gyuri menti ki Bélyi Jánost a szakadékból, jövendőbeli sógorát.

–         Épp olyan szobáan beszéli meg Sztolarik gyámapa és Wibra György az esernyő és a lánykérés kérdését, amely mellett Veronka hallgatózhat.

Az anekdoták, adomák szerepe

Az anekdota rövid, prózai alkotás, jellemzően csattanóval, illetve erkölcsi tanulsággal végződő történet, amely az adomával ellentétben létező történelmi személyekhez kapcsolódik. A történet lehet valós vagy kitalált, de mindenképpen hihető. A népköltészetben is fellelhető a mese egyik alfajaként, de rokonítható a szólással, illetve a trufával is.

Az adoma kisebb epikus elbeszélő műfaj, melynek tárgya egyes személyekhez vagy társadalmi osztályokhoz fűződő, költött és többnyire élces, de mindig jellemző történet, tömör, kerek szerkezettel és meglepő fordulattal, tréfás, humoros, olykor érzelmes hangulattal, s könnyed, jóízű előadásban. Az adoma a legszaporább irodalmi műfajok egyike, mely az élet mindenféle alkalmával kapcsolatban megterem, s már az élőszóban könnyen megtalálja a műalakot. Az adomák legnagyobb része nem is jut feljegyzésre, hanem elröppen a szóval, mellyel elmondták. Az adoma az ad igéből a nyelvújítás idejében szabálytalanul alkotott szó, mintegy, adalék, adatka jelentéssel.

Szinonimája az anekdotának, amelytől abban tér el, hogy az adoma teljes egészében kitalált, elvont szereplőket (ravasz kereskedő, furfangos paraszt) szerepeltet, az anekdotáknak pedig általában van némi igazságalapjuk.

–         Mikszáth Kálmán elbeszélői módszeréhez tartoznak az adomák, anekdoták. Az anekdotikus szerkesztés kis, érdekes, humoros történetek összefűzését jelenti. A mesélő diskurálva, anekdotázva, bő lére eresztve adja elő mondandóját. Az erőteljes szerzői jelenlét meghatározó tényező ebben az esetben. Az anekdotikus jellemzés lényege, hogy az elbeszélő egy-egy szereplőt a rá jellemző történettel, anekdotával mutat be.

–         A regény két anekdotikus cselekményszál késleltetett összekapcsolásának ötletével született meg. Az első történet, mely a regény öt nagy része közül az elsőnek áll a középpontjában (Legenda), s melyet Sztolarik foglal össze anekdotikus formában, arról szól, hogyan kerül az esernyő Glogovára, hogyan menti meg Veronka életét, s hogyan virágzik fel miatta a falu. Ennek az anekdotaszálnak Bélyi János és Veronka áll a középpontjában.

–         A másik, sok-sok anekdotából összeszőtt cselekményszál a veres hajú Gregorics Pál életéről, majd az örökségről szól (A Gregoricsok). Ennek a szálnak a középpontjában Gregorics Pál, majd törvénytelen fia, Wibra György áll.

–         A két szál nagyon sokáig csak sejtetések (az esernyő felbukkanásai) segítségével hozható kapcsolatba, az író a végletekig feszíti a húrt. A lassú, ráérős előadásmód a feszültségkeltés eszköze is egyben az anekdotizáló módszer mellett.

–         Az események a két szál, a két anekdotafüzér bábaszéki összefonódása után felgyorsulnak, a mindössze két-három nap alatt játszódó 3-4-5. fejezet (A nyomok, A bábaszéki intelligencia, A harmadik ördög) Wibra Gyuri örökségéért folyó kutatásának sikertelenségét, a kincs végleges eltűnését és az ügyvéd Bélyi Veronkával való szerelmének kibontakozását mutatja be. A regény idilli, boldog véget ér, ahogyan az sejthető volt.

–         Kiemelt szerepű anekdoták:

 

–         Majzik tanító úr története Glogován

–         Az esernyő ereklyévé tétele

–         Gregorics Pál történetei, pl. a szivarokról, a báli belépőkről, apja furfangos borkereskedelméről

–         Gregorics Pál tiszai kalandja

–         A kilenc hölgy, majd az örökségük története

–         A kapzsi Gregorics testvérek harca az örökségért

–         Babilon története

–         Müncz Jónásné, Rozali Bábaszékre való kerülése

–         A bábaszéki szenátorok vitája

–         Mravucsánék vacsorája

–         Veronka és a macska jelenete

–         Czobor Mária rózsája (lehet a legendához is sorolni)

–         A két árva kibontakozó szerelme, majd egymásra találása (Bélyi Veronka és Wibra György)

Az anekdotikus regény a magyar irodalom sajátos alkotása. A kalandregények, kalandos történelmi regények mellett a XIX. század kiemelkedő nagyepikai műfaja. A romantika nálunk később indult, és hosszabban éreztette a hatását. Ennek és a polgári réteg kimutatható hiányának, felemás jellegének is köszönhette népszerűségét a híres magyar írók, pl. Mikszáth, Jókai és Krúdy körében. Részletező leírásai, gazdag környezetrajza és társadalomképe kedvezett a realista regény kialakulásának.

(A következő anyagrészek nem tartoznak szervesen a pályázat anyagához. Azért emeltem be munkámba mégis a filmes részt, mert az általam kifejlesztett munkamódszer lezárását képezik.)

MELLÉKLET 3.

A Mikszáth-műből készült film adatai, az irányított nézés szempontjai

Szent Péter esernyője, magyar, csehszlovák film, 1958
Szereplők:
Törőcsik Mari, Pécsi Sándor, Karol Machata, Rajz János, Egri István, Psota Irén, Mády Szabó Gábor, Fónay Márta
Rendezők: Bán Frigyes, Vladislav Pavlovic
Forgatókönyv: Apáthi Imre, Bán Frigyes
Zene: Simon Jurovsky
Operatőr: Illés György
Hossz:86 percSzempontok: 

 

1.      Adaptációról vagy inspirációról van-e szó?

2.      Milyen esztétikai minőség dominál a filmben?

3.      Milyen filmes módszerekkel dolgozott Bán Frigyes?

4.      Milyen szerepet tulajdonított a rendező a mellékszereplőknek?

5.      Mennyire hitelesek a főszereplői alakítások?

6.      Hol játszódnak az egyes jelenetek?

7.      Mennyiben lehet visszaadni a filmben az elbeszélői nézőpontok sokszínűségét?

8.      Mennyire sikerül úgy megoldani a lényegkiemelést, hogy ne vesszen el a két regényszál?

9.      Milyen részleteket kellett kihagyni a filmes időkeret miatt?

10.  Hogyan változtatta meg a rendező a regény időrendjét?

 

A válaszokat a következő kritikarészletben megtalálhatjuk:
  

Bán Frigyes az 1956 után újra felerősödő cenzúrát megkerülve irodalmi adaptációval jelentkezett (amely nem az egyetlen változatos pályája során, lásd még Úri muri, Csigalépcső, Szegény gazdagok stb.). Vladislav Pavlovic „csehszlovák” rendezővel közösen a Szent Péter esernyője című Mikszáth Kálmán-regényt dolgozta fel. Munkája tökéletesen függetleníthető bármiféle politikai-történelmi helyzettől. Bán mai szemmel nézve is remekül élvezhető, időtálló, bájos vígjátékot, igazi közönségfilmet alkotott – sok humorral és apró tréfával.

A pályáját még az előző rendszerben kezdő Bán Frigyesben még élnek nemcsak a némafilmes reflexek (példa rá a gonosz Gregorics testvérek kecskeszakálla, némely szereplő eltúlzott gesztusai), de művében megfigyelhető a magyar vígjáték harmincas évekbeli aranykorának szóló nosztalgia is (a kisbajuszkás szlovák színész, Karol Machata Jávor Pá-los sármmal formálja meg Wibra Gyuri, az örökségét vadászó fess ügyvéd szerepét).

A jó palócok, tót atyafiak sokszor karikatúraként, mindössze néhány vonással, mókás megjegyzéssel („Gombold be a kabátodat, Wladin!”) felvázolva, de nagyon pontosan telnek meg élettel. Minden apró tréfa, fordulat, pajzán párbeszéd, kacsintás, bölcsesség a helyén van, és remekül ül, s még a legkisebb mellékszerepeket is a legnagyobbak játsszák (Psota Irén a finomkodó francia kisasszony, Fónay Márta a tűzrőlpattant Mravucsánné szerepében remekel).

Az eredeti helyszíneken, a Felvidéken forgatott filmben nem vesznek el a hangulatos, érzékletes mikszáthi leírások sem: a tájban szinte gyönyörködik Illés György kamerája, és a szobabelsők hangulatát is az alapul szolgáló könyvnek megfelelően adja vissza. Szerencsére az alkotók a frappáns, pattogós párbeszédeket is nagyrészt változtatás nélkül vették át. Az amúgy is igen filmszerű regényt (több párhuzamos, majd később összekapcsolódó szálon fut, és egymástól térben is távoli dolgokat kapcsol össze) látványos flash-backekkel, külön életet élő, vidám betétekkel (a legendaképzéshez kapcsolódóan például magát Szent Pétert megjelenítő képsorokkal) dúsítják fel. A könyvben mindössze egyetlen oldalt elfoglaló álom-jelenet adaptálása példaszerű: Wibra Gyuri érzelmi hánykolódása, nyugtalan éjszakája remek kép- és hangvágással van megoldva.

A legerőteljesebb változtatás a regényhez képest, hogy a mindentudó mesélő pozíciója megszűnik. A film értelemszerűen nem tudja visszaadni Mikszáth jellegzetes, erősen verbális, fecsegő, mesélgetős stílusát sem, így kimaradnak az olyan bölcsességek, mint „A lóban nagy kötelességérzet van.”, a mesélőre vonatkozó anekdoták, az elmélkedés az éjszakáról vagy a röpke botanikai eszmefuttatás ugyanúgy, mint a cselekményfejlődés szempontjából szigorúan véve lényegtelen epizódok (például Wibra Gyuri gyermekévei). A filmből ezen kívül bizonyos figurák hiányoznak (Kupeczky) vagy erőteljesen átalakulnak (a könyvben részletesen kidolgozott, az örökségért egymással vetélkedő Gregorics testvérek arcot ugyan még kapnak, de nevet már alig).

Míg a könyvben – bár kétségtelenül a szerelmesek a legfontosabbak – nincsenek valódi főhősök, inkább tablószerű, addig a filmben Bán Frigyes pontosan kijelöli a fő csapásirányt, és kiemeli a fontos figurákat, akik körül a bonyodalom zajlik – a többi alak csak vicces színfolt marad. Bán inkább lenyesegette a messze kacskaringózó indákat. Mivel az előtörténeteket sem ismerjük meg olyan részletesen, mint a kötetben, a jellemek nem olyan összetettek, de így is élnek. A film ezenkívül a regénynél jobban romantizálja Wibra György figuráját: a fülbevaló átadásának romantikus aktusa mellé felveszi a száguldó kocsiban rekedt hölgyek megmentésének lovagias, hősies tettét is.

Bán az epizódok, adomák helyett a filmszerűbb, cselekményesebb aktuális történésekre, magára a nyomozás izgalmára koncentrál (eleve frappáns felütéssel kezdődik a regény mesei kezdete helyett, és az esernyő titkát is jóval később leplezi le, mint az indiszkrét író, aki már a regény közepe táján kikotyogja). Mikszáth meséje egyetlen szakasz egy végtelen történetből, amit a nagy mesélő akár az elején, akár a végén bármeddig tudna folytatni, Bán viszont a fordulatokra koncentrál, kiragadja a lényeget, és ezzel méltó elődje a későbbi Várkonyi-féle Jókai-adaptációknak, melyeken nemzedékek nőttek fel.
A Mikszáth-eredetinek, a sokoldalú szakember Bán Frigyesnek és a nagyszerű színészeknek köszönhetően a Szent Péter esernyője olyan lett, ahogy Wibra Gyuri jellemezte Veronkát: „Kedves. Nagyon kedves.” A regényt újraolvasva Bélyi Veronka a fejünkben már mindig a fiatal Törőcsik Mari hangján fog megszólalni.

(Részletek Vajda Judit filmelemzéséből, www.filmtortenet.hu/object)

Filmes szakkifejezések:

adaptáció: Valamely műalkotás (regény, novella vagy dráma, de akár zenemű, opera, musical) átdolgozása filmre az eredeti szelleméhez hűen. Amikor az alapműtől a rendező jelentősen eltér, s inkább csak főbb motívumaiban kapcsolódik az eredetihez, helyesebb inspirációról beszélnünk.
A film megszületése pillanatától legszívesebben irodalmi műveket adaptál, a ponyvaregényektől Shakespeare-ig szinte bármit. Ám míg a lektűrből, ponyvairodalomból gyakran színvonalas filmadaptáció készül (pl. Psycho, A postás mindig kétszer csenget, Jules és Jim, Ragyogás), a rangos irodalmi szövegekből készült filmváltozatok gyakran csak a regény vagy novella cselekményének egyszerű mozgóképi illusztrációi. Az irodalmi művel egyenértékű filmalkotás, mint pl. Murnau Nosferatuja (Bram Stoker regényéből), Peter Brook A Legyek Ura (William Golding regényéből), Volker Schlöndorff Az ifjú Törless-sze (Robert Musil regényéből), Stanley Kubrick Gépnarancsa (Anthony Burgess regényéből), Huszárik Zoltán Szindbádja (Krúdy Gyula regény- és novellaciklusából) – viszonylag ritkán születik.

Filmes inspirációra példa Gárdos Péter Tréfa című filmje Kosztolányi novellájából ihletődve.

 

filmrendező: A filmrendező egy film művészeti és dramatikus részeinek elkészítését vezeti. Ma Magyarországon elsősorban azt nevezik filmrendezőnek, aki a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező szakának elvégzése után ezen a pályán elhelyezkedik, és filmeket rendez. Ennek megfelelően vannak játékfilmrendezők, dokumentumfilm-rendezők, rajzfilm-, reklám- és tévéfilmrendezők stb. Általában nálunk a játékfilmrendezők maguk hozzák a témát vagy a filmnovellát, amelyből a forgatókönyv készül. Műfajilag így lesz a film: szerzői film. A forgatókönyv alapján a filmrendező producert keres, aki a film forgatásához szükséges pénz előteremtésével, és a film legyártásának irányításával foglalkozik.

Amennyiben a producer kezdeményezi egy film elkészítését, úgy ő választ filmrendezőt, forgatókönyvírót, színészeket, más művészeket és közreműködőket, alkalmasint a filmrendezővel egyetértésben. A filmrendező irányítja az operatőr és a vágó munkáját is, továbbá az ő feladata a színészek kiválasztása és játékának jóváhagyása.

 

operatőr: Operatőrnek a filmgyártásban azt a személyt, rendszerint művészt, nevezik, aki a film képi felvételeit készíti, illetve irányítja. Az operatőri munka a fényképészetből nőtt ki, de a fényképezés és filmezés fejlődésével kitágult, és magába foglalja mindenféle kamera (például trükk) segítségével való felvétel készítését, így a tévéfelvételekét is.

Az operatőr a játékfilmben a használt kamerák számától és fajtájától függően nem egyedül készít felvételeket, hanem a segédoperatőrök, kameramanok stb. segítségével, és a jelenetek összeállítása szempontjából a film első vágójának tekinthető. A legtöbb nem elektronikus, filmszalagot használó kamera a hangot nem veszi fel, ezért az eredeti képpel szinkronban lévő hangfelvétel készítése külön technológiát igényel.

A képek, beállítások, jelenetek megkomponálásán túl az operatőr dolga az adott filmhez illő nyersanyag megválasztása, a lefilmezendő dolgok, személyek megvilágításának irányítása, a kameramozgások beállítása, az exponált film előhívásának ellenőrzése stb. Angol nyelvterületen a fényképezés rendezőjének (director of photography) nevezik, és a filmrendezővel egyenrangú művésznek tartják.

kameramozgás: Filmfelvevő gépek elmozdulása, helyváltoztatása a felvétel tárgyához viszonyítva. A függőleges tengely körül elforduló kamera mozgása a panorámázás. A gép kimozdítása helyéből előre, oldalt vagy hátra a fahrt, a kocsizás, függőleges irányban pedig a daruzás. A különböző kameramozgások a felvételek során folyamatosan mennek át egymásba, a tartalomnak, a mondanivalónak megfelelően, hozzájárulnak a film érzelmi, értelmi hatásának kialakításához. A mozgó kamera megjelenése a filmművészetben új lehetőségeket alakított ki, ilyen pl. a belső vágás.

flash-back: emlékkép, visszapillantás

vágás: A leforgatott filmet az ún. utómunka során egy szakember – a vágó – többnyire a rendező közreműködésével állítja össze (montírozza), folyamatosságot, ritmust biztosítva ezzel a készülő alkotásnak.
A leforgatott (negatív) anyagot előbb a laboratóriumban előhívják (ezt az ún. eredeti negatívot rendkívül gondosan tárolják), a vágó a film szerkezetének, cselekményének megfelelően a vágósztalon sorrendbe rakja, összeragasztja az egyes snitteket, tekercsenként összeállítja a munkakópiát, amely aztán a finomra vágás (a mozgások illesztésének, a tempó, a ritmus fokozatos finomításának) során hetek, sőt hónapok alatt nyeri el végső formáját.

A vágásban közreműködik a rendezőn kívül a hangmérnök is, aki a filmkészítésnek ebben a munkafázisában a párbeszédek, a zene és a képek összehangolásában segít. A vágás során a muszterből végtelen számú filmvariáns készíthető.

A munkakópia elkészítése után – amennyiben szükséges, mert a film eredetileg nem hangos – az ún. utószinkron következik, majd a hangkeverés, ahol a film akusztikus világának részeit képező dialógus, atmoszféra, zajok és zörejek, ill. a zene dinamikai arányait állítják be. Végül a munkakópiát a filmlaborban a filmtekercsen lévő azonosítók (az ún. lábszámok) segítségével az eredeti negatívból kivágva a szükséges darabokat, összeállítják (negatív vágás). Az ily módon előkészített negatív kópiát átvizsgálva beállítják az ún. kopírfényeket (fénymegadás), amelyeknek a segítségével az egymáshoz kapcsolódó részek megvilágítási egyensúlyát, a film végső szín- és kontrasztvilágát lehet korrigálni több lépésben, s legvégül elkészítik a végleges kópiá(ka)t, amelyeket a moziban a közönség megtekint.

némafilm: A némafilm hang nélküli filmművészeti alkotás, a szereplők hangos jeleneteket játszanak el, annak tudatában azonban, hogy a film majd némán kerül a nézők elé. A dialógusok a jelenetet követően feliratként olvashatók. A némafilmek bemutatása általában zongorakísérettel történt.

Már a mozgókép feltalálásakor megszületett az ötlet, hogy a vetített képhez hangok is tartozzanak, de a technikai korlátok miatt az 1920-as évek végéig a legtöbb elkészült film néma maradt. A filmgyártásnak ez a szakasza az „Age of the Silver Screen”, magyarul „Ezüst mozivászon kora”.

hangosfilm: A húszas évek végétől terjed el, amikor a technikai fejlődés jóvoltából a filmszalagon már nem csupán képeket, hanem hangot is lehetett rögzíteni, tárolni. Már Edisont foglalkoztatták a hangosfilm lehetőségei, ő az általa felfedezett fonográffal szerette volna összekapcsolni vetítőgépét.

A hangosfilm megszületése fontos korszakváltás a film történetében. Megváltozik pl. a színjátszás stílusa, mert a hangosfilm természetesebb színészi jelenlétet igényel. A némafilm színészeinek nagy mozdulatai, kifejező gesztusai a beszéddel együtt már mesterkéltnek, erőltetettnek tűntek a vásznon. Ugyanakkor egy ideig sokkal statikusabbá váltak a művek, mert a hangosfilmekben a színészek alig mozoghattak, hiszen helyhez kötötte őket a kellékek közé dugott mikrofon, s a kamera hangszigetelt fülkéből rögzítette a jeleneteket a nagy gépzaj miatt. Ezeket a nehézségeket részben a hamarosan elterjedő utószinkron eljárás oldotta meg.

A mai filmekben a hang jórészét (a színészi beszédet, az atmoszférát, a zörejeket és a filmzenét) a forgatás után készítik el, s utólag keverik (illesztik) a képekhez. Ebben a munkafolyamatban nagy szerepe van a hangmérnöknek.

Az első egészestés hangosfilmet, A dzsesszénekest 1927-ben mutatták be. S noha sokan féltették a hangtól a filmet, attól tartva, hogy kifejezési eszközei elszegényednek, már a 30-as években számos művészi értékű hangosfilm születik. (pl. Josef von Sternberg: Kék angyal, René Clair: Párizsi háztetők alatt, Eizenstein: Jégmezők lovagja).

Magyarországon a hangosfilmgyártás a magas költségek miatt csak 1931-ben a Hunnia Filmgyárban indult meg. Első hangos játékfilmünk A kék bálvány (1931) még nem igazán sikeres, de a következő, a Hyppolit, a lakáj (1931) Kabos Gyulával a főszerepben már igen. A hangosfilm térhódítására a filmgyártás egy új műfajcsalád megjelenésével válaszolt. Megszületik a zenés film, s számtalan alműfaja, a filmmusical, az operafilm, később a koncertfilm, a rockfilm stb.

A filmhangzás minősége rengeteget fejlődött a harmincas évek óta. Napjainkban a térhatású dolby surround technika uralja a filmhangot

Simándi Klára

Szövegértési és kreativitást fejlesztő feladatok

Mikszáth Kálmán

Két választás Magyarországon

 

Az első választás története

Nagyságos Katánghy Menyhért képviselő úr viszontagságos élete, kalandjai, szerencsétlensége és szerencséje

1.      Ismersz hasonló regénycímeket, mint ennek a műnek az alcíme? Melyik irodalomtörténeti korszakra voltak jellemzőek?

Egy fejezet, mely nem tartozik a történethez

1.      Mikszáth 1893-tól Katánghy Menyhért képviselő nevében írta humoros parlamenti jegyzeteit. Milyen kifogásokat fogalmaz meg bevezető soraiban az általa alkotott figurával szemben?

2.      Mik a kifogásaik a képviselőknek és képviselőnéknek?

3.      Mit tart a legfontosabbnak önmagáról elmondani Katánghy inasa? Mi a legjellemzőbb tulajdonsága?

4.      A Katánghyval kapcsolatban felmerülő kérdések közül melyik hozza dühbe a szerzőt, és miért? Hogyan akarja megválaszolni?

5.      Mihez hasonlítja Mikszáth a „politikai svihákot”? Mi a különbség köztük?

6.      Megjelenik személyesen Katánghy Menyhért ebben a fejezetben?

7.      Foglald össze Kathánghy életrajzát a képviselői almanach alapján!

8.      Egészítsd ki ezt az író által gyűjtött adatokkal!

Ne hagyd magad „Ypsilon”

1.      Mire utalhat a címben szereplő „Ypsilon”? (A 8. bekezdés segít.)

2.      Milyen hagyományos dzsentri „foglalkozásokat” sorol fel az író?

3.      Milyen új életpályákat választanak az új generációk?

4.      Ma melyek a divatos foglalkozások? Vitassátok meg, miért? Te mi szeretnél lenni?

5.      Miért tartja „könnyű tudománynak” az orvostant Menyus édesanyja?

Szónoki siker

1.      Hogyan jellemeznéd Katánghyt mint egyetemi hallgatót a fejezet első sorai alapján?

2.      Milyen tulajdonságát ismered meg a bonctermi epizódból?

3.      Mi lesz a tetszhalott további sorsa?

4.      Ráismersz, hogy találkoztál már vele a bevezető fejezetben?

5.      Miben jelöli meg az apja Menyus feladatát, miután elvégezte az egyetemet?

A praxis

1.      Melyik költő versében szerepel Pató Pál, akihez hasonlóan viselkedik a fiatal Katánghy?

2.      Milyen helyzetekben nézi el ezt neki az apja?

3.      Sorold fel a „dzsentri karrier” fokozatait!

4.      Elhiszed Katánghy János halálának részleteit? Ki meséli el a történetet? Adjátok elő, hogyan hangozhatott!

5.      Katánghy orvosi praxisa nem akar beindulni. Milyen tanácsot ad neki egyetemi évfolyamtársa?

Száz Napóleon

1.      Mi lehet a címben szereplő száz „Napóleon”?

2.      Hogyan jellemzi a „mai időket”, a „modern világot” Katánghy?

3.      Mihez hasonlítja a fürdők leírását a szerző?

4.      Gyűjtsetek mai vendégcsalogató prospektusokat, vagy nézzetek utána az interneten, mi jellemzi a mai fürdőket! Hozhattok saját készítésű fényképeket is, akár mobiltelefonon.

5.      Melyik évben járunk?

6.      Jellemezd a fürdővendégeket Mikszáth leírása alapján!

7.      Mivel hívja fel magára a figyelmüket Katánghy? Mi ebben a turpisság?

8.      Milyen magyarázatot ad az író a sikertelenségre?

9.      Készíts karikatúrát Blandi bárónőről!

10.  Próbáld tükör előtt felölteni Klára kisasszony arckifejezését!

11.  Milyen szemszögből tekinti meg a hölgyek külsejét Katánghy? Milyen következtetésre jut?

12.  Mit derít ki a bárónő az orvos magánéletéről a vizsgálat alatt? Vajon miért kívánja ezt tudni?

13.  Milyen látszatot akar kelteni Katánghy azzal, hogy „egy nagy ócska könyvnek valahol a közepe tájára” írja be a beteg nevét?

14.  Gyűjtsd össze az arra utaló elemeket, hogy az orvost csak a pénz érdekli!

15.  Hogyan kacérkodik Klára a fiatalemberrel? Keress példákat!

16.  Milyen részletekből áll össze az a kép, hogy Blandiék gazdagok?

17.  Miért nyilvánítja gyógyultnak, és küldi haza Klárát Katánghy?

18.  Mikor veszi észre benne először a nőt?

19.  Mire következtet a magas honoráriumból Katánghy?

20.  Katánghy végiggondolja a történteket Blandiék megérkezésétől kezdve. Milyen sorrendben? Szedd pontokba! Mi az elsődleges a számára?

21.  Szükség van-e a cselekmény menetében a papagáj-epizódra? És parabolaként?

22.  Adjátok elő Katánghy és Klára párbeszédét a parkban!

 

János király

1.      Sorold fel, kik jöttek el az esküvőre!

2.      Jellemezd Király Jánost a szerző leírása alapján! Hogyan utal arra, hogy Király János ismeri és befolyásolni is tudja az embereket?

3.      Miért nevezik János királynak?

4.      Mi érdekli a rokonokat az esküvőn?

5.      Benned is felmerül a kérdés, hogy „Valóban egy igazi domíniumot gondol-e?” János király? Miféle birtoknak lehet feltétele, hogy tud-e beszélni Katánghy?

6.      Az újdonsült házasok másnap reggel szembesülnek valóságos anyagi helyzetükkel. Vázold ennek lépcsőit a kulcsmondatok segítségével!

7.      A feldühödött Katánghy sétája során lecsillapodik. Milyen érvekkel győzi meg magát, hogy visszatérjen feleségéhez?

8.      Most neki is be kell ismernie, hogy csalás volt azt a látszatot keltenie, mintha sok gazdag betege volna. Hogyan összegzi helyzetüket? Te tudnád közmondásokkal jellemezni őket?

9.      Hasonlítsd össze Katánghy házasságkötését más Mikszáth-művek dzsentri-esküvőivel! Vizsgáld meg, hogy azok esetében ki kit csapott be!

Némi fátyolozott részek

1.      A következő három év történetét röviden foglalja össze Mikszáth. Készíts térképvázlatot arról, hol éltek ezalatt! Nézd meg internetes térképen is!

2.      Katánghy előkelő állandó betegével kapcsolatban megindult szóbeszédre csak néhány sort veszteget az író. Idézz fel példákat a világirodalomból, ahol hasonló helyzet volt a mű alaptémája!

3.      János király „praktikával” akarja megszerezni Katánghynak a választókerületet. Milyen szinonimáit ismered a „praktika” szónak? Ti melyiket használjátok?

4.      Milyen aggályai vannak Katánghynak? Sorold fel őket!

5.      Katánghy húzódozását megelégeli a felesége. Mi a fő „érve”?

6.      Mondd el saját szavaiddal, mi a teendője Katánghynak János király utasításai szerint!

7.      Mire gondolhat Katánghy, amikor arra utal, hogy a főispán is ismeri őt diákkorából?

8.      Miért fontos, hogy Katánghy megjelenjen a Gergely-napi ünnepségen?

9.      Kiderül-e az is, miért fontos, hogy úgy tegyen, mintha nem is ismerné Király Jánost?

10.  Mit értünk Csaba népének országán?

11.  Milyen okokból véli úgy a főispán, hogy Katánghy nagy fába vágta a fejszéjét?

A góbék nábobja

1.      Miképp „változtat foglalkozást” Katánghy és miért?

2.      Miért csodálkozik a ház és annak ura külsején Katánghy?

3.      Hogy zajlik le találkozása Király Jánossal?

4.      Készítsd el a ház alaprajzát! Mi zajlik az egyes szobákban?

5.      Milyen példával magyarázza meg a gazdagság viszonylagos voltát Katánghynak a főispán?

6.      Miért nem akar kártyázni Katánghy?

7.      Mit jelent a „kun kapitány” tisztsége?

8.      Gyűjtsd össze azokat a megjegyzéseket, amelyek végül elűzik az álmot Katánghy szeméből!

9.      Mik a „kifogásai” Király Jánosnak Katánghyval szemben?

10.  Magyarázd el, milyen furfanggal állítja mégis mellé az embereket?

Egy megvesztegetett dinasztia

1.      Milyen szép természeti képpel fejezi ki a Katánghyt köszöntő szónok, hogy befogadják őt?

2.      Mit kér Katánghy a szolgálótól, és mit kér az viszonzásul?

3.      Nézz utána a cinkotai icce történetének! Miről jutott ez eszébe az írónak és miért?

4.      Magyarázd el, milyen furfangos kérdésekre vár választ Borbála a királytól, illetve az érsektől! Miért van erre szüksége?

5.      Mivel kenyerezi le Katánghy Tenky grófot, aki szintén indulni akart a választáson?

A menekülés

1.      Hogy szökik meg Katánghy a kártyázó társaságból?

2.      Ki adja át a leveleket Katánghynak? Mire utal a Gellérthegy emlegetése?

3.      Mi történik három óra, illetve három hónap múlva?

4.      Hogy tesz szert vagyonra?

5.      Milyen másik magyar író regényében játszott szerepet a vagyonszerzésben az épülő vasút?

6.      Hogy tesz szert újra mandátumra Katánghy?

A második választás története

A körtvélyesi csíny

 

1 Katánghy megbukott. Szerző megismerkedik egy „gólyával”

1.      Mi a legnagyobb öröme Mikszáth szerint a képviselőnek újbóli megválasztása után?

2.      Hogyan éri el az író, hogy az olvasó is ismerősként gondoljon a választáson vesztes Katánghyra?

3.      Írj levelet Katánghyné nevében a borontói asszonyoknak azt kérve, hogy ne válasszák meg a férjét! Ügyelj a levélforma sajátosságaira!

4.      Szívesen lennél az újdonsült képviselő, Kapuczán Gergely útitársa a vonaton? Indokold meg a válaszod!

5.      Miért sajnálja Kapuczán, hogy már nős?

2        A homály

 

1.      Milyen vegyes érzelmekkel fogadja az író Katánghy megválasztásának hírét?

2.      Miért és milyen körülmények között találkozik az író személyesen Katánghyval?

3.      Milyen képekkel érzékelteti Mikszáth az újonnan megválasztott képviselők, a ”gólyák” boldogságát?

4.      Használjátok iskolai vonatkozásban is a „gólya” kifejezést? Kikre?

5.      Írd össze vázlatszerűen az adatokat, amelyeket a szerző megtudott Katánghy megválasztásának előzményeiről!

6.      Milyen helyszínekre küldik el a tudósítókat? Szerinted miért? Mit tudhatnak ott meg?

3         Körtvélyes múltjáról és jelenéről

1.      Meséld el az első „körtvélyesi csínyt”, amelynek segítségével királyi város lehetett Körtvélyesből!

2.      Sorold fel, mi volt a kifogásuk a korábbi képviselőikkel szemben a körtvélyesieknek?

3.      Keresd meg azt a szövegrészt, amely azt bizonyítja, hogy a helybeli emberek könnyen befolyásolhatóak! Milyen más irodalmi műben találkoztál már ennek a jelenségnek az ábrázolásával?

4.      Milyen anekdotával utal Mikszáth arra, hogy könnyen be is lehet őket csapni?

5.      Készíts el egy Körtvélyest vonzó színben bemutató prospektus tervezetét!

6.      A körtvélyesi hölgyek a Karthausit olvassák. Nézz utána, milyen könyvről van szó!

7.      Mire utalhat a „körtvélyesi Machiavelli” kifejezés? Nézz utána, ki volt Machiavelli!

8.      A polgármesternek négy hajadon leánya van. Majd figyeld meg, ennyien jelennek-e meg a könyvben!

 

4 Kovinyi in floribus

1.      „In floribus” azt jelenti: virágjában, virágkorában. Ha végigolvastad a fejezetet, fogalmazd meg, mit jelent ez Kovinyi esetében!

2.      „Periculum in mora” – a késedelem veszélyes – a latin mondás szerint. Milyen magyar szólásokat és közmondásokat ismersz, amelyek ezt a fogalomkört érintik?

3.      Miért nehéz párt találni a Röszkey kisasszonyoknak?

4.      Mikszáth vonzódik a különc figurákhoz. Miben rejlik Blandi báró különcsége? Milyen különcöket ismersz más Mikszáth művekből?

5.      Miképpen bizonyítja a lánykérés jelenete a dzsentri összekacsintó cinizmusát?

6.      Készíts tételmondatos vázlatot arról a folyamatról, ahogy Kovinyi egyre népszerűbb lesz Körtvélyesen!

7.      Hogyan fogalmazza meg Gerezdy a főispán közigazgatási szerepét?

8.      Hitelesnek tartja a hallgatóság a „Széchenyi-idézetet”? És te? Válaszodat indokold!

9.      Milyen események növelik Kivinyi népszerűségét a képviselői jelölését követően?

10.  Mi a legbiztosabb jele annak, hogy „megválasztása kétségtelen”?

5 Katánghy kombinál

1.      Az egyenes vonalú cselekményvezetést milyen váratlan fordulat töri meg?

2.      Mi győzi meg a szülőket arról, hogy Minkát az új kérőhöz adják?

3.      Szedd pontokba, milyen terveket fontolgat Katánghy Kovinyi mandátumának megszerzésére!

4.      Meséld el, milyennek képzeled a miniszterelnök várakozókkal teli előszobáját a szerző leírása alapján? Beleillik ebbe a képbe a táviratilag felrendelt főispán és a polgármester?

5.      Milyen „varázsszót” kér Katánghy a miniszterelnöktől, amelynek hatásában bízik?

 

6  A csíny

1.      Foglald össze, milyen lehetőségekre gondolnak a körtvélyesiek a főispán és a polgármester utazásával kapcsolatban! Figyelj a mikszáthi „gyilkos zárójelekre” is!

2.      Mennyit árul el a készülő eseményekből a polgármester a főjegyzőnek, és az hogyan hat rá?

3.      Milyen gúnyos megjegyzést tesz Mikszáth a Rákóczi-fára? Te milyen nevezetes fákat ismersz? Ha van a lakóhelyed közelében ilyen, készíts fényképet róla – akár a mobiltelefonoddal -, és mutasd be!

4.      Keress példákat Röszkey szónoklatából a frázisokra épülő dagályos stílusra!

5.      Ennek mintegy paródiája Munczy szabó úgynevezett „iparos stilusa”. Keress példákat erre is a szövegrészben, ahol bejelenti a sertései ellopását, illetve amikor megkerülnek!

6.      Észreveszed a „fekete humort” Kovinyi és Botoska varga párbeszédében?

7.      Hogyan összegzi az író Kovinyi egyik napról a másikra megváltozott helyzetét?

8.      Hogyan tette bolonddá a polgármester az elégtételt követelő Kovinyit?

9.      Milyen egyezséget köt a főispán Kovinyivel?

10.  Figyeld meg, milyen módon egyéníti a főispán hívására érkező „szájakat” az író? Mi lehet a szándéka ezzel?

11.  Miért vannak a főjegyzőnek ellenvetései a polgármester maradásával kapcsolatban? Emlékszel, mit ígért az neki?

12.  Hogyan teremti meg a főispán azt a látszatot, hogy több jelölt közül választhatnak a visszalépő polgármester képviselői helyére?

 

7  Az értekezlet

1.      Írjátok meg Kozsehuba beszédét a szerző „vázlata” alapján! Valaki olvassa fel, valaki más pedig játssza el a polgármestert, amíg hallgatja, majd mondja el válaszát is!

2.      Játsszátok el a képviselők ajánlásának jelenetét, majd éljenezzétek meg a győztest, Katánghy Menyhértet!

 

Epilóg

1.      Mit tesz Kovinyi és Blandi, amikor ráébrednek, hogy mindez csíny volt, amit az érdekeltek előre kiterveltek?

2.      Katánghy programbeszédét közbekiabálások zavarják meg. Melyik az a csalhatatlan téma, amivel el tudja hallgattatni őket?

3.      Milyen hatásvadász módon nyeri meg magának a pékeket?

4.      Mivel tud hatni a csizmadiákra?

5.      Hogyan sikerült Katánghynak „ megnyerni a játszmát”? Észérvekkel, az értelemre hivatkozva? A hallgatóság érzelmeire hatra? Manipulálva, céljai érdekében befolyásolva a tömeget? Vitassátok meg!

Fábián Márton

A táj szerepe és jellegzetességei Ady Endre költészetében

Táj, természet az európai és magyar lírában

Az európai lírai költészetben, így a magyar irodalomban is, a táj, a természet állandó motívum a különböző korszakokban. A természeti környezet olykor csak háttér, kulissza, de gyakran valamilyen többlettartalma is van: a belső világ, a hangulatok, érzések, érzelmek megjelenítője, vagy képi párhuzama (ellentéte), metaforája, allegóriája, szimbóluma mindezeknek. Ha a táj, a természet mint „tér” jelenik meg a szövegben, akkor is lehet hangsúlyos a szerepe. A beszélő helye, helyzete a „versvilág”-ban („alaphelyzet”) gyakran a szöveg értelmezését is meghatározza (pl. József Attila: Óda). Metaforikus, szimbolikus szinten a külvilág, a természet a csend, a béke, a nyugalom idealizált megtestesítője (idill). A bukolikus költészetben (pl. Vergilius eclogái) már elsődleges jelentése ez, s így válik alkalmassá a civilizált (az emberi, a mesterséges) világgal való szembeállításra. Később, pl. a reneszánsz költészetében újabb jelentésekkel (pl. szabadság) egészült ki a természet, s meghatározó motívumává vált a lírának (pl. Petrarca, Balassi).

A világirodalmi hagyományban a különböző tájelemek, földrajzi helyek (pl. tenger, folyó, hegy, sziget), természeti jelenségek (pl. vihar, fény) állandó, általános többletjelentést kaptak. A kert, az erdő, az évszakok, az égitestek, napszakok, növények, térbeli viszonyok (pl. fent és lent, magasság és mélység) ősi toposzai, jelképei, vándormotívumai a különböző kultúrák, civilizációk művészetének, a népművészetnek éppúgy, mint a magas kultúrának. Ezek a toposzok, újból és újból, jelentésükben gazdagodva, árnyalódva számtalan variációban születtek, születnek újjá. Nemcsak a lírai költészetben, hanem az epikában és egyes drámai művekben is jelentős szerepe van a természet, természeti elemek jelképiségnek (pl. Biblia, Homérosz: Odüsszeia, Dante: Isteni színjáték, Shakespeare: Szentivánéji álom, Vihar). Az is értelemszerűnek tűnik, hogy a különböző kultúrák, népek irodalmában, művészetében egy-egy jelképnek más-más jelentése van, illetve, hogy bizonyos jelképek szerepe meghatározóbb.

A tájleíró vers

A lírai költészet egyik műfaja a tájvers, a tájleíró költemény. Az e műfajba sorolt költemények fő vonása a leíró jelleg. A vers beszélője megjelenít, részletesen, vagy a jellegzetes elemeket kiemelve ábrázol egy tájat, tájegységet. A XVIII-XIX. század költészetében, a romantika korában vált „maga” a táj témává. Azonban az ún. tájleíró költészetben nem csupán a táj megjelenítése, érzékeltetése, láttatása a cél. Döntő jelentősége van ugyanis, hogy a szerző mely tájakat „ábrázolja” műveiben és miért. Kétségtelen, hogy Petőfi „Alföld-versei” összefüggenek a haza, a szülőföld romantikus érték-fogalmaival, a leíró vers tája – miközben önmagából fakadóan esztétikum („szép”) – meghatározó fontossággal bír az alkotó számára. Hozzá kötik az emlékek (vagy egy emlék), élmények, a gyermekkor vagy épp a szerelem. Tehát a táj szépsége mellett döntő jelentősége van a szubjektív (alkotói) kötődéseknek is (pl. Wordsworth: Sorok a tinterni apátság fölött, Lamartine: A tó, Vajda János: A vaáli erdőben).

A magyar irodalmi hagyományban kitüntetett szerepe volt (van) a pusztának, az alföldi tájnak. Elsősorban Petőfi tájversei teremtették meg e tájegység „kultusz”-át. A XIX. század második felének magyar népies-romantikus lírája, elsősorban a Petőfi-epigonok költészete azonban elkoptatta, kiüresítette, klisévé változtatta a motívumot. A századvég, századforduló népszerű költészetében a “petőfis” tartalmak értéküket vesztették, a puszta jelentéstartalma egyszerűsödött, pl. a falu (vidék) és város ellentétévé. Király István így ír erről Ady-monográfiájában: „A kanyargó Tisza, a csikós, a ménes, a lengő árvalányhaj, a délibáb, /…/ egy fél évszázad költészetében petőfis maradt még. Csak épp a hozzájuk asszociálódó tartalmak cserélődtek ki. /…/ magyarkodó, feudális íz tolult a hajdan előremutató motívumokba: falu és város, magyarság és nagyvilág, szolgai lemondás és változtatásvágy egyre élesebb polémiájában a nemesi-úri világ érve lett az Alföld” (Király István: Ady Endre; Magvető, Budapest 1970.). E változásnak az ad jelentőséget, hogy Ady költészetében is megjelenik a „petőfis” táj, a puszta képe, de éppen Ady az, aki képes megújítani, új jelentéssel telíteni ezt a hagyományos motívumot.

A tájversben megjelenített táj természetesen lehet képzeletbeli (fiktív, szimbolikus) vagy elképzelt. A fiktív vagy szimbolikus táj (pl. T. S. Eliot: Átokföldje, Ady: A magyar Ugaron, Az eltévedt lovas) vagy a valóságos táj „helyettesítője”, vagy mesebeli, utópisztikus világ, helyszín, mely „fölépülhet” valóságos tájelemekből, a természet létező részeiből (flóra és fauna) épp úgy, mint fantázia-elemekből. Az elképzelt táj általában egy létező, de a beszélő (szerző) által nem ismert része a világnak (pl. Heine: A dal szárnyára veszlek, Babits: Messze, messze…). Az elképzelt világhoz gyakran társulnak bizonyos sztereotípiák, vagy a megjelenített világhoz hagyományos szimbolikus jelentés kapcsolódik, tulajdonképpen a legtöbb esetben e jelképiség az elsődleges. A fiktív és elképzelt tájak átlényegített elemei lehetőséget teremtenek érzések, gondolatok képi megjelenítésére. E művekben a táj, a természeti kép szépsége, vagy látványa helyett a metaforikus, szimbolikus, asszociatív jelentés a hangsúlyos.

Elsősorban a XX. század lírájában jelenik meg a mesterséges, ember alkotta környezet mint táj. A természetet, a tengert, az erdőt, a hegyeket, patakokat, sziklákat, a széles rónaságot, tanyát, falvakat fölváltja a város, a nagyváros világa, az „emberi táj”. Ennek a világnak kulcsszerepe van József Attila költészetében (pl. Külvárosi éj, A város peremén), de Ady egyes Párizs-versei is értelmezhetők tájversként is (Párisban járt az Ősz, Egy párisi hajnalon).

Ady tájversei – a valóságos és a szimbolikus-látomásos táj

Ady költészetében már a korai versekben, tehát az Új versek kötet előtt írt művekben megjelennek a táj, a természet motívumai. Költészetének első szakaszára elsősorban Reviczky Gyula, Vajda János és Heine lírája hatott, s ezek a hatások a korai versek természeti képeiben is kimutathatók (pl. Az Ősz felé, Milyen az ősz?…, Hervadáskor, Októberben, Azuba, Lótusz című művek). Korai verseinek természeti képei a legtöbb esetben konvencionális, olykor korának megfelelően “divatos” képek, de a felsorolt művekben a fent említett költők hatása mellett már érzékelhető a későbbi versek tájszemlélete, már felbukkannak a látomásos-szimbolikus táj előképei. Az Új versek második és részben a harmadik ciklusában (A magyar Ugaron, A daloló Páris) szerepelnek először nagyobb számban azok a tájversek, melyeket az irodalomtörténeti hagyomány látomásos tájversnek nevez. A táj, a természet e versekben mindig valóság-elemekből épül, szimbolikussá az egyéni-egyedi szemlélet és a jelentésbeni változás teszi. Ezáltal válik a Petőfi által szentté emelt, majd az utódok, epigonok által elkoptatott jellegzetesen magyar táj, az Alföld Ady verseiben új jelentéseket hordozó jelképpé, szimbólummá. A természet, a táj azonban nemcsak ezekben a „leíró” versekben szokatlan és új, tehát nemcsak a tájköltészet hagyományaival áll szemben, egyben meghatározó motívuma a költő más témájú (pl. szerelmes, háborús vagy ún. pénz-) verseinek is. A képi megjelenítés, láttatás expresszivitása mellett Ady tájköltészetének van néhány kulcsfogalma is (ugar, Tisza, Párizs, hold, ősz, tél, temető, köd, éjszaka, láp, stb.). E szavak, fogalmak visszatérő motívumok, melyek egyik funkciója a versek közti kapcsolatteremtés, az idézés, egyfajta önreflexió. A kulcsfogalmak sajátossága az is, hogy egy-két kivételtől eltekintve a magyar tájköltészet hagyományos „toposzai”, csak épp Ady ezeknek is új, egyéni jelentést ad, mely jelentés-szintek a legtöbb esetben szemben állnak a konvencionális, elcsépelt, kiüresedett korábbi jelentéssel.

Versek

Góg és Magóg fia vagyok én…

A Góg és Magóg fia vagyok én… kezdetű vers 1905-ben (dec. 24.) jelent meg először a Budapesti Naplóban. Eredeti címe Verses könyvem előtt volt, ez az Új versek kötet nyitó verse, hatásos felütése a kötetnek, korai ars poetica.

Bár a vers nem a költő jellegzetes tájversei közé tartozik, de a táj, a természet motívumai meghatározó szerepet töltenek be a szövegben. Az egész szövegen végighúzódó ellentétesség fő motívumai éppen a földrajzi fogalmak, Magyarország történeti-történelmi szempontból is szimbolikus tájegységei, helynevei. Ha csak ezeket a szavakat, fogalmakat vesszük figyelembe, s csak elsődleges jelentésükben, akkor is kulcsot kapunk a vers értelmezéséhez:

Kárpátok – Hegyvonulat, a történelmi Magyarország keleti részének természetes földrajzi határa

Verecke – a Kárpátok egyik „átkelőhelye”, a történeti hagyomány szerint a honfoglaló magyarok egy csoportja (Árpád vezetésével) a Vereckei-hágón (Vereckei-szoros) keresztül jutott el a Kárpát-medencébe

Dévény – Magyarország nyugati „végpontja”, a Duna e településnél érkezik Magyarország területére

Pusztaszer – (v. Ópusztaszer) a történeti hagyomány szerint e település határában köttetett a honfoglaló magyar törzsek vérszerződése

Mint megállapítható, a versben szereplő négy földrajzi fogalom mintegy kijelöli a szöveg térbeli és időbeli (történeti-történelmi) koordinátáit. Kelet és nyugat (Kárpátok és Dévény), tehát két „szélső pont”, határ – térbeli viszony. Verecke és Pusztaszer (a történelmi múlt kiemelkedően fontos helyszínei – honfoglalás kora) és a vers beszélőjének jelene – időbeli viszony. A földrajzi fogalmaknak, tehát denotatív jelentésükben is messze önmagukon túlmutató a jelentése, mert szerepük értelmező jellegű. A fogalmak jelentése pedig – kiegészülve, értelmeződve, összekapcsolva a vers más szavaival, motívumaival – jelképessé, szimbolikussá válik.

A költemény lendületessége, kihívó, támadó hangvétele Petőfi A természet vadvirága című ars poeticáját idéző. Programvers, de nem általános művészi hitvallás, hanem kizárólag a beszélő személy, a lírai alany magatartására, feladatvállalására koncentráló program. A vers egyik kulcsszava – mégis – alapján nevezte ezt a költői attitűdöt Király István „mégis-morál”-nak.

A verskezdet indulatos, fenyegető kérdése szembeállítja az egyes szám első személyű beszélőt a konkrétabban később sem meghatározott „ti”-vel („…megkérdem tőletek”, később „Fülembe forró ólmot öntsetekTiporjatok reám…”). Az indulat, az érzelmi telítettség nemcsak fennmarad, hanem fokozódik a vers további szakaszaiban. Az első sor biblikus utalása, a földrajzi-történelmi helynevek, a lázadó vezér alakjának párhuzama végtelenné és időtlenné tágítják a vers világát. A beszélő önmagát mitizálja, küzdelme, ádáz harca gigantikussá növekedik. A mindenkori lázadó szerepét vállalja föl az új eszmények, az új költészet képviselőjeként. Látszólagos paradox az ősi (Verecke, „ősmagyar dal”; Vazul) és az új (Dévény, új idők új dalai) összekapcsolása. Ady a modernséget kizárólag az ősi, a tiszta (~ pogány) hagyományok továbbvitelével, az új és az ősi szintézisével tudta elképzelni. Más verseiben is újból és újból nagy nyomatékot kap ez a kettősség. Vazul nem valós történelmi szerepénél fogva pozitív jelkép, hanem történelmi távlatban, a magyarságért való lázadásában, s ugyanilyen okból lehet negatív jelkép a hagyományosan épp ellentétesen értelmezett Pusztaszer.

Az új kor modern lázadója értelemszerűen „nyugat felől (Dévény) érkezik”, s szemben áll mindazzal, ami a “Kárpátok alatt” fogadja. Ady költészetének komplexitását jelzi, hogy egy versben is megjelenhet mindaz, ami számos költeményének témája. Ebben a versben az én-szerep mellett hangsúlyosan van jelen a magyarság kérdése, melyhez szorosan kötődik az élet is („az élet új dalai”). A küldetéstudat összefonódik a küzdés, a harc motívumával, az új kor költője egy új és élő magyarság költője akar lenni. Az Ismeretlen Corvin-kódex margójára című híres publicisztikájából válik teljesen érthetővé Pusztaszer szerepeltetése a versben. Ady úgy gondolta, hogy a millenniumi évek ünnepei egy rosszul értelmezett magyarság-tudatot erősítettek föl, Magyarország nemcsak „megállt” fejlődésében, hanem szinte visszafordult a múltba. Ez pedig nem az élet, hanem a halál, a pusztulás útja. Az ősi hagyományok, a dicső múlt csak modern szellemiségben, s az új kor kihívásainak megfelelő modern szemlélettel őrizhetők meg. E modern szellemiség lényege a „nyugatiság”, európaiság.

A költemény kulcsszavai – új, mégis – szorosan összefonódnak a költészettel és a költői szerepvállalással. Az új szó az idő, a dal, az „énekes Vazul”, és a szárnyak szavakkal, szókapcsolatokkal kapcsolódik össze, jelentése így többrétegűvé válik. Az új kor, a XX. század költője a modern költészet és stílus (új dal, új szárnyakon) képviselője, lázadása nem az ősi ellen szól, hanem épp annak megőrzésével az ősi, a hagyományos elferdítése ellen. Egyszerre vonatkozik tehát a jelző történelmi korra, költészetre, stílusra, művészi alapállásra. A mégis szó a inkább a költői magatartás kulcsszava. A felvállalt küzdelem kimenetele kétséges („Hiába döngetek kaput, falat.”… „De addig, sírva, kínban, mit se várva”), azonban a beszélő számára nyilvánvaló, hogy csak az általa választott út a helyes. Hite eltántoríthatatlan, elszántsága a végsőkig kitart, s minden gáttal, akadállyal szemben ezt képviseli.

A magyar Ugaron

A vers 1905. augusztus 13.-án jelent meg először a Budapesti Naplóban, az Új versek kötet második ciklusának címadó verse. Ady tájversei közül az egyik leggyakrabban idézett költemény. A mindössze négy versszakból álló szöveg jelentős darabja az életműnek, s maga is jelkép, Ady magyarság-szemléletének és tájszemléletének reprezentatív, szimbolikus alkotása.

A vers jellegzetes izgatott, félelmes-sejtelmes hangulatát a hitelesnek, valóságosnak tűnő természeti környezet különös titokzatossága eredményezi. A lírai alany (egyes szám, első személy) az első szakasz utolsó sorában “beazonosítja”, megnevezi a tájat – „Ez a magyar Ugar”, ugyanakkor az „elvadult táj” beszélő általi ismertsége ellenére is félelmetes, titokzatos marad. A befogadó szemszögéből is feszültség teremtődik: a táj számára is ismert, a kulcsszavak ismert “tájköltészeti fogalmak” – táj, föld, mező – ugyanakkor a jelzők végletessége (elvadult, ős, buja, vad, szent, szűzi, égig-nyúló) “ismeretlenné” teszi e tájat. Ez a táj mintha mégsem a jól ismert “nagy magyar róna”, a puszta lenne. Az ugar szó, bár rokon jelentésű a pusztával, jelentéstartományából azonban hiányoznak azok a pozitív jelentéstartalmak, konnotációk, melyek a puszta fogalmához kapcsolódnak. A befogadói feszültség tehát az ismeretlen ismert paradoxonjából fakad, mely részben a beszélő problémája is, hiszen az ismerős világ szinte „felismerhetetlenné” változott. Az ellentétességet erőteljesen érzékeltetik a jelzők is, melyek egy része önmagában ambivalenciát hordoz. Az ős, buja, vad jelzők egyszerre fejezik ki a táj termékenységét (értékességét, értékekkel való telítettségét, gazdagságát) és az elhagyatottságot, elvadultságot, tehát pozitív és negatív jelentésűek. A szent humusz, a szűzi föld kifejezések az érték, értékesség felé billentik a jelentést, de a második szakasz harmadik sorának indulatos felkiáltása-kérdése, s a megszólított, megszemélyesített növényvilág (giz-gazok) ismét ez ellen hatnak. Az érték-értéktelenség ellentétét, egy bővebben ki nem fejtett utalás is fokozza. A felkiáltó kérdésben emlegetett virág valaha létezett, hisz a “régmúlt virágok illata” még érzékelhető e dzsungelben.

A feszültségteremtés fontos, s a költő által más műveiben is gyakran alkalmazott eszköze, az ismétlés. Az ismétlés a szavak szintjén vagy szó szerinti (dudva, muhar, vad, Ugar), vagy rokon jelentésű szavak alkalmazását jelenti e versben (gaz, giz-gazok, indák). Az ismétlés a szószerkezetek, mondatrészek szintjén a jelzős szerkezetek gyakori alkalmazása (elvadult táj, ős, buja föld, vad mező, magyar Ugar, szent humusz, szűzi föld, égig-nyúló giz-gazok, vad indák, alvó lelkét, régmúlt virágok, kacagó szél, nagy Ugar) – túlnyomórészt az első három szakaszban, illetve az azonos mondatrészek halmozása (lehúz, altat, befed) – az utolsó szakasz állítmányai.

Az ellentétesség, az ambivalencia, a feszültségteremtés eszközei a cselekvések is. Kezdetben a lírai alany aktivitását érzékeljük. „Behatolása” e tájra erőszakos (gázolok), de a kezdeti lendület hamar alábbhagy, s a csörtetést felváltja a bizonytalan keresés (lehajlok, lesem). Az utolsó szakasz a vers “drámai tetőpontja” – „Csönd van.” A csend, a némaság nemcsak a beszélő cselekvésének megszűntét jelenti, hanem a szerepcserét is. Az alattomosan gyűrűző indák (3. szakasz első sora) átveszik a cselekvő szerepkörét, s „megölik” a beszélőt. A folyamat lassú és alattomos, megtöri a lendületet, s elnyeli, megszünteti az életet.

A vers titokzatossága, feszültsége, az utalások, a ki nem fejtettség többféle értelmezésre ad lehetőséget. Az ismeretlen-ismerős táj lehet pusztán a parlagon hagyott, nem megművelt alföldi táj, a szépségét, élettel való telítettségét elvesztett „petőfis” róna. Ugyanakkor éppen a ki nem fejtettség, a sejtelmesség összetettebb értelmezésekhez vezet. A nagy kezdőbetűvel írt ugar szó, a táj hangsúlyozott „magyarsága”, az ellentétek (érték – értéktelenség), a beszélő aktivitása, majd megtörő akarata, lendülete fölvetik a szöveg társadalmi-politikai értelmezhetőségét is. E szövegben is benne rejlik a cselekvő küzdeni akarás és a külső erőktől akadályoztatás, tehetetlenségérzés ellentéte. A magyar Ugar így a korabeli magyar társadalmi állapotok, viszonyok látomásos, víziószerű allegóriájává, jelképévé válik. A valóságos táj ezáltal lesz szimbolikussá.

A Tisza-parton

A vers 1905. júniusában, a Budapesti Naplóban jelent meg először, A magyar Ugaron ciklus ötödik darabja. A mindössze két versszakból álló költemény korai előképe a Lótusz című vers, de a híres Heine-vers – A dal szárnyára veszlek – hatása is érződik Ady művében.

E vers címadó tája is ismerősnek, ismertnek tűnik. A Tisza az Alföld és a Hortobágy mellett a „magyarság” toposza. Szemben az országokat összekötő, és szintén szimbolikus Dunával, a Tisza „a” magyar folyó. A tájnak (tájaknak) e versben nincsenek tulajdonságai, a vers nem tartalmaz leíró részeket. A két helyszín – Gangesz partjai, Tisza-part – két véglet. A két folyó közti roppant messzeségnek nem a térbeli, mérhető távolságán van hangsúly. A Gangesz-part az álom, az álmodozás varázslatos „vidéke”, a Tisza-part a szenvedés, a gyötrelem, a provincializmus (?) helyszíne. Az első szakaszban a beszélő áll a középpontban, kinek számára a Gangesz partjai a boldogságot (?), az erőt jelentik. Az első szakasz helyszíne tehát idillinek tűnik, de erre a versszakra is jellemző egyfajta feszült izgatottság, mely elsősorban a grammatikai ambivalenciából (Gangesz partjai – „felesleges” a többes szám; …remegések: az erőm – többes szám ↔ egyes szám) és a kifejtetlenségből következik, nem egyértelmű például a szív – harangvirág metafora, miként az sem, miféle erőről van itt szó.

A varázsos (elképzelt) keleti táj égbekiáltó ellentéte a másik, a Tisza-part. Leírás, bemutatás helyett azonban e másik tájról csak egy különös felsorolás következik. A felsorolás elemei nem állnak egymással logikai kapcsolatban, tárgyak (gémes kút, malom alja, fokos) fogalmak (sivatag, lárma), jelzős szerkezetek (durva kezek, vad csókok), szinte megfejthetetlen szókapcsolat (álom-bakók) kerülnek egymás mellé egyes és többes számban. Furcsa látványelemek ezek, mintha Ady a mozgóképek, a film gyors vágástechnikáját alkalmazná. Egyes szavak, szókapcsolatok személyekre, emberekre, élőlényekre utalnak (lárma, bambák, álom-bakók), miként a jelzős kapcsolatok is. De nincs történés, nincs esemény, nincs folyamat – nincs mihez kötni a felsoroltakat.

A verset záró kérdő felkiáltásból a tehetetlenség, a „partra vetettség” kétségbeesését véljük hallani, s ez a mozzanat összeköti a költeményt más versekkel (pl. A magyar Ugaron, Lelkek a pányván, A lelkek temetője). A záró sor jelentőségét az is növeli egyrészt, hogy mintegy grammatikai keretet alkot az első sorral (csak a mondatrészek sorrendje cserélődik fel), s egyben csak itt válik világossá, hogy a beszélő az itt és most pillanatában éppen hol tartózkodik. A Tisza-part azonban – szemben konvencionális, banális szerepével – riasztó és elviselhetetlen hely.

Kocsi-út az éjszakában

A vers 1909-ben, a Nyugat augusztus 16.-ai számában jelent meg, s a Szeretném, ha szeretnének kötet Egyre hosszabb napok ciklusában szerepel. A mű mindössze három versszakból áll, s a szöveg fő szervező eleme e versben is az ismétlés. A sorismétlések, a keretező anaforikus ismétlés, az izokolónok jellemzik a szöveget, a tizenkét soros vers tulajdonképpen kilenc sornyi.

Ady számos “tájverse” épül egy lehetséges, valósnak tűnő szituációra, életképi mozzanatra. E vers utolsó szakasza is ezt sugallja: „Fut velem egy rossz szekér.” – bárki, bármikor, bárhová utazhat szekéren. A beszélő – tehát – egy hétköznapi élethelyzetben van, mely azonban különös és kísérteties. A szekéren, kocsin való utazás sokszor szerepel az irodalomban. Krúdy hőseinek (Rezeda Kázmér, Szindbád) valósággal „élettere” a konflis, de Petőfi „kocsis” verse is közismert (A négyökrös szekér), miként a két világháború közt népszerű sláger is megörökíti az ilyen utazást (Éjjel az omnibusz tetején…). A kocsizás, szekerezés motívumához általában a kellemes hangulat, a kaland, az utazás izgalma-öröme, egyfajta könnyedség társul. Ady versében, ezzel ellentétben, ugyanaz a sejtelmesség, titokzatosság, félelmetesség kapcsolódik hozzá, mint A magyar Ugaron tájához. A „rossz szekér” úti célja ismeretlen, mintha a semmiben és a semmibe haladna. Nincs pontos hely, nincs út (csak a vers címében!), nincs kocsis, nincs útitárs.

Az első szakasz tartalmazza azokat a fogalmakat, melyeket tájelemeknek nevezhetünk: Hold, éj. A „csonka Hold” azonban különös, a beszélő mintha nem a megszokottat, a “természetest” látná. Erre utal a megismételt sor csodálkozó-nyomatékosító indító szava (milyen). Az éj is különös: kietlen és csöndes. Csak feltételezhetjük, hogy ez a fény (csillagok, mesterséges fényforrások) és a hangok (természetes és mesterséges zajok) teljes hiányára utal. Főnév és kettős szófajú szó szerepel az éjszaka jelzőjeként (sivatag, ill. néma). A legfőbb feszültségteremtő erő a beszélő pozíciójának hiánya, a szakasz soraiból nem derül ki, hogy honnan látja a tájat, hol tartózkodik. A Hold “hiányossága”, a sötétség és a csönd értelmeződik a harmadik sorban: a beszélő szomorúsága, tehát a belső világ, parallelje a külvilágnak. Az azonos mondatszerkezet is erősíti a párhuzamosságot („Milyen szomoru vagyok én ma,”).

A második versszak eltávolodik a tájtól, a természettől, de a hiány, hiányosság mozzanata szorosan köti e szakasz sorait az első versszakhoz. Az általánosító minden szó „kiterjeszti” a motívumot. A szakasz kulcsszavai az eltörött, részekben, darabokban szavak. A nagy kezdőbetűvel írt egész értelmezhető a makro- és mikrokozmoszra, bár a láng toposz és a szerelem valamelyest értelmezi, szűkíti jelentését. A lírai költészet kulcsszavai ezek, tehát értelmezhetők, vonatkoztathatók magára a költészetre is. A törés, a részekben levés, a darabokra hullás a harmónia, a teljesség megszűntét, hiányát is jelenti, s visszautal az első szakasz versindító képére. A csonka Hold látványa így a beszélő „világélményének” jelképévé válik, s ez indokolja, hogy ez a vers „nyitó képe”. A sorismétlés a második szakaszban rezignált, lakonikus tényrögzítés hatását kelti, ugyanakkor jelentősége van a múlt idejű igealaknak is. A ma, a jelen szituációjához képest az Egészre vonatkozó történés, esemény (ti. a törés) múltbeli. Az értelmező funkciójú láng lobbanása jelenbeli, miként a harmadik sorból hiányzó létige is az állapot (helyzet) jelenbeliségét sugallja.

A harmadik szakaszban válik világossá a beszélő helyzete, válik egyértelművé pozíciója. A lényeges mozzanatok hiánya (pl. út) azonban bizonytalanná, esetlegessé teszi ezt a helyzetet. A csendet, a némaságot mintha megtörné valami különös hang (jajszó), de a hang is „csonka” (félig), illetve lehetséges, hogy nem is létezik. A szekér jelzője (rossz) és a hanggal kapcsolatos bizonytalanság ugyanazt az érzetet kelti, mint a Hold csonkasága, vagy a láng „részekben” lobbanása. Minden egyes mozzanat a hiányra, az ürességre, tökéletlenségre utal, a külvilág állapotai a belső világ és a gondolatok szétesettségének megjelenítői. Az útirány, úti cél hiánya nem egyszerűen az “úton levés” köztességének bizonytalanságát jelzi, hanem az úttalanság, céltalanság tragikumát sejteti.

Az eltévedt lovas

A vers a Nyugat 1914. november 16.-i számában jelent meg, majd A halottak élén című kötetben, 1918-ban. A költeményt Ady háborús, illetve ún., magyarság-versei között tartja számon az irodalomtörténet, de értelmezhető „tájvers”-ként is, mivel a szöveg vezérmotívuma és fontosabb kulcsszavai a természethez és a tájhoz, környezethez kapcsolódnak. Ezek a kulcsszavak nemcsak térbeli viszonyokra, de időbeli viszonyokra is vonatkoznak, valamint a vers jelen idejének állapotát jelölik. A környezet, a táj kulcsszavai, szókapcsolatai a következők: volt erdő, ó-nádas, ős sűrű, bozót, domb-keritéses, ill. pőre sík, új hináru út, faluk. Az időbeliség és az állapot kulcsszavai a köd, az ősz és a november.

A vers vezérmotívuma a köd. Ady más verseiben is fölbukkan ez a motívum, e versben azonban kitüntetett a szerepe. Összesen ötször szerepel a szó a versben (3., 4., 5., 8. versszak), az ötödik szakaszban kétszer is. Szembetűnő jellegzetesség, hogy a szó mindig szintagmában, egyéni-egyedi szószerkezetben szerepel. A süket köd szókapcsolat még nevezhető köznyelvinek, de a köd-guba, köd-bozót összetételek egyedi szóalkotások, csakúgy, mint novemberes, ködös maga jelzős szerkezet, illetve a múlt századok köde kifejezés. A köd a homályosság, a bizonytalanság motívuma, metaforikus értelmezése lehet a tisztán látás hiánya, s értelemszerűen kapcsolódik a vers címbeli szavához, az eltévedéshez is.

Az eltévedt lovas képi világa szinte megfejthetetlen. A titokzatos, valahonnan érkező és valahová tartó lovas szimbolikus alak, de jelképisége többértelmű. Egyrészt a lovas a harcos, a katona alakját idéző, de rokonítható a bujdosó kuruc alakjával („hajdani”) is. A valahonnan és valahová nemcsak térben, hanem időben is értelmezhető. A kísérteties és szinte mozdulatlan jelen világában („Volt erdők és ó-nádasok / Láncolt lelkei riadoznak.”; „Kísértetes nálunk az Ősz”; „Alusznak némán a faluk”) fölbukkanó múltbeli “eltévedt lovas” maga is kísértet. Azonosítani nem lehet, nem válik láthatóvá.

A bizonytalanságok, sejtelmesség mellett a második és harmadik szakasz előtérbe állítja a jelent (most és itt), de az idő és a hely nem válik konkréttá. A köd, az Ősz, a November szavak is inkább a bizonytalanságot, sejtelmességet fokozzák, s legfeljebb az időbeliséggel kapcsolatban adnak némi eligazítást, viszonyítási lehetőséget. A természeti környezetre, a térbeli viszonyokra utaló szavak (erdő, nádas, sűrű bozót, domb-kerítéses sík, pőre sík), az emberi környezet hiánya („És hírük sincsen a faluknak”, „Alusznak némán a faluk”), s csak az utalásban szereplő ember („S fogyatkozott számú az ember”) látszólag bőséges információmennyiség, mégis ugyanazt a nyugtalanító bizonytalanságot erősítik, mint az időbeliség szavai. A többes szám első személyű beszélő (nagyapáink óta, Kísértetes nálunk…) sem helyezhető el a vers világában, nem lehet tudni, hogy ki ő, s kiknek a nevében beszél.

A költemény legkülönösebb szakasza a hatodik. A felsorolásban olyan szavak és fogalmak kerülnek egymás mellé, s kerülnek azonos nyelvtani helyzetbe, melyek között nincs logikai kapcsolat, s azok, amelyek a vers korábbi szavaival, fogalmaival kapcsolatba hozhatók vagy ismétlések, sem teremtenek tiszta viszonyokat. Kik a „hajdani eszelősök”, a láncolt lelkek, netán maga a lovas is, esetleg a jelen embere, a beszélő is közéjük sorolandó? A félelmet érzékeltető, félelmet keltő szavak (riadoznak, rémei, lapult, kísértetes, bujva, dideregve) kiegészülve a homály és sötétség szavaival (vak, téli, süket köd, köd-guba, novemberes, ködös, múlt századok köde, nincsen fény, nincs lámpa-láng, köd-bozót) és a veszélyre utaló szavak (vérzés, titok, új hináru út, ordas, bölény, nagymérgü medve) komorrá, félelmessé teszik a vers hangulatát.

A meghatározó köd-motívum, az üres, ember nélküli világ, a lovas hangsúlyozott otthontalansága, kiúttalansága, állandó ügetésre (keresés?) ítéltettetése, a veszélyek, az útvesztőszerű világ az emberi lét elveszettségére éppúgy utal (egyetemesség), mint – ha a tájelemeket „beazonosítjuk” más versek „magyar tájaival” (A magyar Ugaron, A téli Magyarország, Kocsi-út az éjszakában) – a magyarság kiúttalanságára, pusztulására.

Reklámok
  1. Még nincs hozzászólás.
  1. No trackbacks yet.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: