Kezdőlap > Felhívások, Hajdú-Bihar, Konferencia > Konferencia-felhívás: Olvasható kép, látható szöveg

Konferencia-felhívás: Olvasható kép, látható szöveg

2012. június 18. Hozzászólás Go to comments

Konferencia-felhívás

A Déri Múzeum,

a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Hajdú-Bihar Megyei Tagozata

és a DE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék

szervezésében

Olvasható kép, látható szöveg

Debrecen, 2012. szeptember 7-8.

 

Várjuk a témával foglalkozó, róla gondolkodó szakemberek, tanárok és művészek jelentkezését a kép és a szöveg kapcsolatát vizsgáló, a vizualitás szerepének változását tárgyaló előadások tartására! A címmel ellátott kb. 8-10 soros témavázlatokat a deri@derimuzeum.hu-ra kérjük eljuttatni 2012. augusztus 10-ig!

Az illusztráció – mint a szöveg megértését segítő eszköz – fogalma a 19. században jelent meg. Igaz, már évszázadokkal korábban is képek kísérték szövegeket, Feladatuk elsősorban ekkor a szöveg megértésének elősegítése volt, s ezzel egyben ennek elsődlegességét is rögzítették. Az illusztrációról való gondolkodás ezt az értelmezést vitte tovább. Az illusztrátor ugyanis csak azt jeleníti meg, amit a szöveg már többé vagy kevésbé világosan tartalmaz. E meggyőződést erősítette, hogy az illusztrációk gyakran jóval a szöveg után keletkeztek.

A 20. századi művészetben viszont nagy szerephez jutott a szöveg képeken való felhasználása. A század első felében a valóságfogalom meggyengülésével párhuzamosan elérte csúcspontját a nyelvi elemek képeken való megjelenése. Számos művész szembefordult a megelőző korszakok egydimenziós látásával, s a nyelv bevonult a képzőművészeti alkotásokba. Először csak betűk, szavak, mondattöredékek, s hamarosan megjelentek a kollázs-versek is. A szöveg képi fölhasználásának következő konjunktúrájával a 60-as, majd a 80-as évek végén találkozhatunk, amikor a felhasznált szöveganyagok már nem feltétlenül az irodalomból származtak, hanem a mindennapi kultúrából (közmondások, reklámok, politikai szlogenek stb.).

Mindezek azt a kérdést vetik föl, hogy lehet-e, kell-e különbséget tenni az olvasó és a néző értelmező művelete között, s hogyan pozícionálja magát a befogadó a két médium együttes megjelenésekor.

A szó és a kép között fönnálló résre, melyet sokféle módon lehet produktívvá tenni, Magritte 1929-es „pipája” hívta föl a figyelmet, amely példátlan világkarriert futott be. A festmény bizonyos értelemben a szó és a kép összeegyeztethetetlenségét is tematizálta. Arra mutatott rá, hogy a szó általi és a képi megjelenítés nem fedik le egymást, még akkor sem, ha nyilvánvalóan ugyanarra utalnak.

A vizualitással foglalkozó tudományos kutatások hosszú ideig szembe állították egymással a képet és a szöveget. A szövegalkotás modelljét alkalmazták más médiumokra, s így beszéltek például a film grammatikájáról vagy a képi kultúráról mint szövegről. Mindeközben számolni kell a vizualitás és textualitás sokféle viszonyával, az intermediális átmenetekkel és kölcsönös kontaminációjukkal. A képek és a szövegek ugyanis nem csak saját kontextusukban teremtik meg identitásukat és érvényesítik hatáspotenciáljukat. Kérdés azonban, hogyan és miképp valósul meg egymásmellettiségük, s van-e közös stratégiájuk? Ezen túl számolni kell a szöveg által kiváltott mentális képekkel létével is. Ezek illusztrációk? Ha nem, akkor mégis minek tekinthetjük e képeket? S ugyanúgy számot kell vetni azzal, hogy a befogadók és értelmezők a képekről is szövegekben beszélnek. Ezek szerint a kép mégiscsak megfeleltethető a szövegnek?

Az is fontos kérdés: mi történik, ha az ember a két médiumot eloldja egymástól. A kettőjük révén megalkotott mű elveszíti jelentését? Vagyis a kép csak illusztrál-e, s nélküle a szöveg ugyanúgy érthető marad, vagy hozzáad a szöveghez egy újabb jelentést, s így együtt olyan értelmet alkotnak, melyet a szöveg önmagában nem tud létrehívni.

A kép és szöveg viszonyának a kérdése ma azért is különösen aktuális, mert az újmédia, a különböző médiumok egymásra hatása és kombinációja határozza meg korunk mindennapjait, determinálja valóságtapasztalatunkat és percepciós mintázatainkat. Sőt sokan képi fordulatról beszélnek. A kép és szöveg viszonya tehát ma nem csak művészeti kérdés. Együttes hatásuk specifikus recepciókompetenciát követel meg a befogadótól – a mindennapi életet befolyásolni akaró reklámoktól kezdve a honlapok vizualitásán keresztül az interaktív kiállításokig.

A konferenciát az „Et-lettera. Képeket írni, szavakat rajzolni” című európai kulturális program keretében az Európai Bizottság támogatja.

Advertisements
  1. Még nincs hozzászólás.
  1. No trackbacks yet.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: