Archívum

Archive for 2012. június

Pályázat: Szárnypróbálgatók 2013 – országos antológia

2012. június 18. Hozzászólás

Alföld

Művészeti, Kulturális és Sport

Egyesület

CSONGRÁD

Kolozsvári u. 6. (Levélcíme: Szép u. 12.) * Tel.: 63/483-374 * 06/20 9 148 906

P Á L Y Á Z A T

Kiíró:                                    A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Csongrád Megyei Szépírói Tagozata és a

FALUDY GYÖRGY Irodalmi Műhely”

(ALFÖLD Művészeti Egyesület – Raszter Könyvkiadó)

Pályázat címe:                    Szárnypróbálgatók 2013.

Pályázhatnak:                    magyar anyanyelvű pályakezdő és gyakorló költők, írók

Beadási határidő:             2012. szeptember 15-ig

A pályázat célja, hogy az előző évek gyakorlatának sikeres folytatásaként, immáron 10. jubileumi alkalommal értékelési, elbírálási és megjelenési lehetőséget biztosítson azoknak, akik szakmai megítélés alapján, szerzői önköltséget is vállalva, szeretnék alkotásaikat gyűjteményes kötetben (hagyományosan, periodikaként megjelenő országos antológiában ) megjelentetni.

A pályázatra szerzőnként maximum 6 vers vagy 3 novella (mese), küldhető be, tematikai megkötöttség nélkül. A versek egyenként max. 40 sorosak, a novellák (mesék) egyenként 3 gépelt oldal (7000 karakter) terjedelműek lehetnek.

A pályamunkákat szakértő zsűri értékeli, bírálja el, s tesz javaslatot kötetben történő megjelenésre. A zsűri döntése végleges. Az értékelő bizottság elnöke: Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő. A pályázat résztvevői a pályamunkák beküldésével felhasználási engedélyt adnak a meghirdetők részére egy éves időtartamra, akik ezáltal jogosultak szerzői jogdíj nélkül Magyarország területén bármilyen formában megjelentetni, közzétenni a műveket.

Nevezési díj 1000 Ft/ pályázó. (A nevezési díjat kérjük postautalványon befizetni az Egyesület 6640 Csongrád, Szép u. 12. sz. alatti címére vagy egy elkülönített számlára: KHB 10404247-91333570-01000000 számla-számra. Kérjük nevük és címük pontos feltüntetését.).

A zsűri értékelése alapján döntőbe kerülő versekből, novellákból (mesékből) országos antológia készül. Az előkészített kötetben szereplőknek (az előző évekkel megegyezően) vállalniuk kell 6 db könyv önköltségen való értékesítését elővételben, így kerülhetnek be a megjelenő szerzők közé. Erről a pályázatot meghirdető Faludy György Irodalmi Műhely  2012. október 13-ig írásban értesíti a szerzőket.

Az antológia 2013. januárjára, a Magyar Kultúra Napjára, periodikaként „Szárnypróbálgatók 2013 –  országos antológia” címmel jelenik meg.

A zsűri döntése alapján a minősítést elérő szerzők elismerő oklevelet, a legjobb pályamunkákat beküldő 3 szerző pedig pályadíjat kap. Társszerveink értékes különdíjakat is kiadnak!

A zsűri jogosult dönteni a díjak kiadásáról, esetlegesen összevonásáról, vagy visszatartásáról is.

A pályamunkákhoz kérjük mellékelni a pályázó adatait, rövid szakmai önéletrajzát, címét, telefonszámát, ill. arcképét. A borítékra írják fel: „Szárnypróbálgatók 2013”!

A pályázatok beküldendők 2-2 példányban (versenként külön lapon):

ALFÖLD Művészeti Egyesület, 6640 Csongrád, Szép u. 12.

(Információ kérhető: Tel/fax.: 63/483-374 * E-mail: raszter@invitel.hu címen)

Eredményhirdetésre és a kötetbemutatóra 2013. január 21-én (hétfőn) 16 órától kerül sor

Budapesten, a patinás FÉSZEK Művészklubban.

(1073 Budapest, Kertész u. 36.)

A díjakat átadja:

Baranyi Ferenc                                              Góg János                    

                                                                                      Kossuth-díjas költő                                 Juhász Gyula-díjas költő

 

Részletekről tájékozódhatnak az Egyesület honlapjáról is:

http://www.alfoldegyesulet.shp.hu

Konferencia-felhívás: Olvasható kép, látható szöveg

2012. június 18. Hozzászólás

Konferencia-felhívás

A Déri Múzeum,

a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Hajdú-Bihar Megyei Tagozata

és a DE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék

szervezésében

Olvasható kép, látható szöveg

Debrecen, 2012. szeptember 7-8.

 

Várjuk a témával foglalkozó, róla gondolkodó szakemberek, tanárok és művészek jelentkezését a kép és a szöveg kapcsolatát vizsgáló, a vizualitás szerepének változását tárgyaló előadások tartására! A címmel ellátott kb. 8-10 soros témavázlatokat a deri@derimuzeum.hu-ra kérjük eljuttatni 2012. augusztus 10-ig!

Az illusztráció – mint a szöveg megértését segítő eszköz – fogalma a 19. században jelent meg. Igaz, már évszázadokkal korábban is képek kísérték szövegeket, Feladatuk elsősorban ekkor a szöveg megértésének elősegítése volt, s ezzel egyben ennek elsődlegességét is rögzítették. Az illusztrációról való gondolkodás ezt az értelmezést vitte tovább. Az illusztrátor ugyanis csak azt jeleníti meg, amit a szöveg már többé vagy kevésbé világosan tartalmaz. E meggyőződést erősítette, hogy az illusztrációk gyakran jóval a szöveg után keletkeztek.

A 20. századi művészetben viszont nagy szerephez jutott a szöveg képeken való felhasználása. A század első felében a valóságfogalom meggyengülésével párhuzamosan elérte csúcspontját a nyelvi elemek képeken való megjelenése. Számos művész szembefordult a megelőző korszakok egydimenziós látásával, s a nyelv bevonult a képzőművészeti alkotásokba. Először csak betűk, szavak, mondattöredékek, s hamarosan megjelentek a kollázs-versek is. A szöveg képi fölhasználásának következő konjunktúrájával a 60-as, majd a 80-as évek végén találkozhatunk, amikor a felhasznált szöveganyagok már nem feltétlenül az irodalomból származtak, hanem a mindennapi kultúrából (közmondások, reklámok, politikai szlogenek stb.).

Mindezek azt a kérdést vetik föl, hogy lehet-e, kell-e különbséget tenni az olvasó és a néző értelmező művelete között, s hogyan pozícionálja magát a befogadó a két médium együttes megjelenésekor.

A szó és a kép között fönnálló résre, melyet sokféle módon lehet produktívvá tenni, Magritte 1929-es „pipája” hívta föl a figyelmet, amely példátlan világkarriert futott be. A festmény bizonyos értelemben a szó és a kép összeegyeztethetetlenségét is tematizálta. Arra mutatott rá, hogy a szó általi és a képi megjelenítés nem fedik le egymást, még akkor sem, ha nyilvánvalóan ugyanarra utalnak.

A vizualitással foglalkozó tudományos kutatások hosszú ideig szembe állították egymással a képet és a szöveget. A szövegalkotás modelljét alkalmazták más médiumokra, s így beszéltek például a film grammatikájáról vagy a képi kultúráról mint szövegről. Mindeközben számolni kell a vizualitás és textualitás sokféle viszonyával, az intermediális átmenetekkel és kölcsönös kontaminációjukkal. A képek és a szövegek ugyanis nem csak saját kontextusukban teremtik meg identitásukat és érvényesítik hatáspotenciáljukat. Kérdés azonban, hogyan és miképp valósul meg egymásmellettiségük, s van-e közös stratégiájuk? Ezen túl számolni kell a szöveg által kiváltott mentális képekkel létével is. Ezek illusztrációk? Ha nem, akkor mégis minek tekinthetjük e képeket? S ugyanúgy számot kell vetni azzal, hogy a befogadók és értelmezők a képekről is szövegekben beszélnek. Ezek szerint a kép mégiscsak megfeleltethető a szövegnek?

Az is fontos kérdés: mi történik, ha az ember a két médiumot eloldja egymástól. A kettőjük révén megalkotott mű elveszíti jelentését? Vagyis a kép csak illusztrál-e, s nélküle a szöveg ugyanúgy érthető marad, vagy hozzáad a szöveghez egy újabb jelentést, s így együtt olyan értelmet alkotnak, melyet a szöveg önmagában nem tud létrehívni.

A kép és szöveg viszonyának a kérdése ma azért is különösen aktuális, mert az újmédia, a különböző médiumok egymásra hatása és kombinációja határozza meg korunk mindennapjait, determinálja valóságtapasztalatunkat és percepciós mintázatainkat. Sőt sokan képi fordulatról beszélnek. A kép és szöveg viszonya tehát ma nem csak művészeti kérdés. Együttes hatásuk specifikus recepciókompetenciát követel meg a befogadótól – a mindennapi életet befolyásolni akaró reklámoktól kezdve a honlapok vizualitásán keresztül az interaktív kiállításokig.

A konferenciát az „Et-lettera. Képeket írni, szavakat rajzolni” című európai kulturális program keretében az Európai Bizottság támogatja.