Kezdőlap > Heves > Sebő József emlékbeszéd

Sebő József emlékbeszéd

2011. február 7. Hozzászólás Go to comments

Sebő József tanár úr (Padányi Mihály Gimnázium, Veszprém) az alábbi emlékbeszéddel emlékezett meg Endrődi Sándorról 2011. január 16-án, a költő szobránál. Endrődi Sándor A költészethez c. versét Agócs Martina, a Padányi Gimnázium diákja mondta el.

 

A magyar tehetségtermő nép, mondják rólunk a világ más tájain. S valóban: az elmúlt századok csak úgy ontották a tehetségesebbnél tehetségesebb magyarokat, akik vagy idehaza, vagy külföldön arattak sikereket. Ennek a tehetségekben való tobzódásnak azonban van egy árnyoldala: csak az igazán nagyokra figyelünk oda. Őket jegyezzük. Holott a másod és harmadrendű tehetségek is rendkívül értékes alkotásokkal ajándékoznak meg bennünket. Olyanokkal, melyek ugyan nem kerülnek be a tankönyvekbe, de érdemesek arra, hogy könyvespolcunkon, tudatunkban őrizzük őket.

De mi legyen azokkal, akiket a nemzeti kánon lassan-lassan elfelejt? Egy megoldás mindenképpen kínálkozik: őrizze meg emléküket az a szűkebb régió, az a város, település, amely őket útra bocsátotta.

Azt hiszem, így vagyunk mi Endrődi Sándorral, vagy legalábbis így kellene tennünk.

A maga korábban népszerű költőt, műfordítót, az irodalmi élet egyik közismert szereplőjét, mi több: szervezőjét, akiről még életében utcát neveztek el szülővárosában, mondjuk ki: méltatlanul elfeledte az utókor.

Nekünk, veszprémieknek azonban, fogalmazzunk kicsit sarkosan: szent kötelességünk megőrizni emlékezetét. S ha a veszprémiség ízeit akarjuk kóstolgatni, akkor újra és újra elő kell vennünk köteteit, verseit és írásait. Akár csak Ányos Pálét, Cholnoky Viktorét, vagy éppen Eötvös Károlyét.

Gyakran emlegetjük: Veszprém lokálpatrióta város. Szeretünk megszentelt hagyományaira hivatkozni: a hét dombra épült város, a királynék városa, Gizella városa, a Bakony-Balaton ölelte város, és így tovább. De a szlogeneken túl vajon ismerjük-e? — Azt hiszem, bátran állíthatom, bőven van még mit tenni e téren. Például időnként leemelnünk a könyvespolcról Endrődi köteteit. Ha mást nem, a jeles kollegánk, Ács Anna által összeállított, a költő válogatott verseit tartalmazó antológiát.

A Veszprém Megyei Irodalomtörténeti Társaság egyik régi célja törekvése, hogy megjelentessen egy olyan válogatást, mely a hely szellemét, a genius locit éltető alkotók munkáit gyűjti össze, s teszi közkinccsé. Elsősorban az érettségiző diákokra gondolva. Amely természetesen a város lokálpatrióta közönségének könyvespolcaira is odakívánkozik.

S ebben a most még csak képzeletünkben létező antológiának egyik első lapjára minden bizonnyal Endrődi Sándor műveit is oda kell helyeznünk.

Ki is volt ő valójában? — Egy szelíd, lágy hangú költő, aki nem akart világmegváltó lenni: hiányzott belőle Petőfi vagy Ady lángoló vátesz szerepe. Endrődi olyan poéta, aki a hétköznapok apró-cseprő dolgaiból bontja ki szelíd, ugyanakkor mégis filozofikus költészetét. Miként azt első verseskötete, a Tücsökdalok is tükrözi. Mely egy csapásra ismertté tette nevét. Létszemlélete: a kis dolgokban meglátni az egyetemest, az idők ködén is átütőt.

A tücsökdalok ciklusának egyik verse, melyen érződik az Endrődi által olyannyira kedvelt Heine közvetlensége, így szól:

Mint víztükör a tűznapot
Ringatja arcodat szívem;
Ott ragyog, reszket alakod,
Csodás rejtélyű mélyiben.

Téged nem érhet hervadás,
Porrá se bonthat a halál,
Egy szirmod sem vész el, virág!
Egy sugarad sem, ideál!

Szállhat fölötted az idő,
A vészek és a viharok :
Minden viharon győzni fog
Nyugodt, felséges alakod.

Ha valakiről elmondhatjuk, hogy versein ott időz a pannon derű, az ellentétek kiegyenlítésére való hajlam, akkor az ő volt. Dunántúli szelíd lélek, akitől távol állt mindenféle forradalmiság. E szelídség azonban egy kurucos daccal párosult. Kuruc versei népszerűséget szereztek számára. Talán nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy ezek Ady bujdosó kuruc énekeiben élnek tovább. Mi több: az Alsóörsön 1975-ben felállított emléktáblájára is azt írták: kuruc költő. Ami nyilvánvaló téves, de a lényeget mégiscsak kifejezi: így őrizte meg az utókor.

És ő volt a Balaton-kultusz egyik megteremtője. Alsóörsi nádfedeles háza korának egyik zarándokhelye. S mint Kosztolányi írja, ha a Balaton élővilágát akarjuk megismerni, akkor Endrődi verseit kell elővennünk. Nem csoda, hiszen a Balaton egyik első jachtosa éppen ő volt.

A bakony-balatoni táj egyik elsőrangú költője is ő volt. Halálakor, 1920-ban Kosztolányi így emlékezett róla: ”…a veszprémi és a dunántúli ember szűkebb hazafiságával szerette a Balatont, melyet tengernek képzelt, értette a körülötte levő tájat, mely puhán rajzó vonalaival, omlatag lankáival, égbe sóhajtó jegenyéivel mintegy jellemzője és jelképezője a magyar ábrándnak, regényességnek és mélaságnak. Andalító esték vannak itt és arany reggelek, mikor egészebbnek, magyarabbnak érezhetjük magunkat…Újfajta romantika keletkezett ezeken a partokon, melyeket Csokonai Vitéz Mihály és a Kisfaludy-testvérek szenteltek meg…A romantikusok alig öregedtek meg. Endrődi Sándor az ő lelkükből lelkedzett… koporsójára a romantika kék virágát teszem le, meghatottan.”

Igen, Kosztolányi fején találta a szöget: a romantika kék virága az, melyet Endrődi tovább örökített. Egy olyan szépség utáni vágyat, mely csak az emberi lélek mélyein él – látomásszerűen.

Amikor az ország másik felébe, Nagyváradra került, akkor is visszavágyódott a Balaton partjára. 1882 szeptemberében így írt egy barátjának:”…Alig várom, hogy mehessek. Lázam van s ezt csak a Balaton gyógyítja meg.”

„Ha meghalok, itt temettetem el magamat, arccal a víz felé fordulva, hogy az ítéletnapi hirdetéskor tekintetem legelsőben is e vidéket láthassa, s szívem azokat ölelhesse leghamarább, kiktől legnehezebben vett végső búcsút.” – írta szinte végrendeletszerűen 1887-ben.

Társaságkedvelő lévén gyakoriak voltak nála veszprémi vendégek is. A Balaton vízével főzött bablevessel várta őket. Vincellérnőjének főztje messze földön híres volt. Ennek emléket az elmúlt évtizedben újra és újra felidézik az alsóőrsiek.

A dal az ő kedvenc műfaja. De valljuk meg: korunkban nem a líra a kedvenc olvasmány. Egy kiművelt emberfő – hogy Széchenyi szavaival éljek –, ma nem lírai műveket olvas, hanem inkább közgazdaság-elméletet, politikatudományt vagy éppen szociológiát. — Hihetetlenül racionális korban élünk, melyben már kevés hely jut az érzelmeknek. De egy-egy csendes estén, például télvíz idején, érdemes elővennünk Endrődi egy-egy versét, elgondolkozni azon, hogy hajdan élt egy költő e tájon, kinek dalkincse talán kissé poros, de ha ezt képesek vagyunk lefújni, akkor az idők ködén is átsugárzik azok korunkhoz szóló üzenete. Hiszen miből táplálkozott az ő költészete? –Verseiben ott a népdalok közvetlensége, mely az impresszionizmus színgazdagságával párosul. Ugyanakkor a romantika érzelmes és színes képgazdagsága, a sejtelmes hangulatok, a magyarság megmaradásának ügye, az emberiség üdve mind-mind olyan témák, amelyek ott sorakoznak költeményeiben.

S még valami: életében több pályázatot is megnyert, olyan versekkel, amelyek ma már kevéssé hatnak. De kifejezték koruk lényegét. Például 1882 októberében az ő versével avatták Budapesten, a Március 15-e téren Petőfi szobrát, vagy 1906-ban az ő vers-imájával helyezték végső nyugalomba Rákóczi hamvait. — Ha ara vagyunk kíváncsiak, hogyan gondolkodtak a 19. században, mely értékek voltak fontosak, akkor csak az ő verseit kell elővennünk.

Veszprém az ő korában lélekszámra kicsi, de kultúrában élő város volt. Számos tehetség innét indult, hogy országos, vagy mint Auer Lipót esetében — világhírnévre tegyen szert. Illendő, hogy megbecsüljük őket, s adandó alkalommal felidőzzük emléküket. Mint azt tettük ma.

Végezetül azt kívánom, találkozzunk a nyári alsóőrsi bableves-partin. Úgy legyen.

Köszönöm, hogy eljöttek, köszönöm, hogy meghallgattak.

Advertisements
Kategóriák:Heves
  1. Még nincs hozzászólás.
  1. No trackbacks yet.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: