Kezdőlap > Könyvajánló > Somi Éva: Aranypor – a Békés megyei irodalom kézikönyve, 2007

Somi Éva: Aranypor – a Békés megyei irodalom kézikönyve, 2007

2009. április 4. Hozzászólás Go to comments

Előszó

Egy iskolai használatra szánt könyvet tart a kezében az Olvasó, mely elsősorban a középiskolai magyartanítást kívánja elősegíteni, mindenekelőtt Békés megyében. Az újnak ugyan már nem nevezhető jelenlegi érettségi rendszer követelményei között szerepel ugyanis az adott régió irodalmának jobb megismerése is. Egyáltalán: a megismerése. Eddig ugyanis kizárólag egy magyartanár lelkiismeretén, tudásán múlt, hogy egy adott település híres íróját, költőjét megismertesse diákjaival. Most más a helyzet. A mostani érettségi rendszer bevezetése óta nyilván minden magyartanár tisztában van vele, mit lehet és mit érdemes tanítania ebben a témakörben. Ugyanakkor talán a rálátás hiányzik, az egésznek az egységben szemlélése, mely az időnkénti változtatás alapfeltétele is egyben.

Ezt a szintézist kívánja nyújtani könyvünk, melyet a középiskolában tanár és diák egyaránt használhat, miképpen egy tankönyvet is, csak persze más-más okból és célból. A tanárnak támpontot jelenthet, ötletet adhat egy-egy irodalmi alkotás feldolgozásához, hiszen a „hogyan tanítsam?” örök dilemmájával minden évben meg kell küzdenie. Nincs két egyforma osztály: ami az egyiknél bevált az egyik évben, nem biztos, hogy ugyanúgy megfelel a másiknál egy másik évben.

Három fejezet alkotja a kötet anyagát.

Az első, a XIX. század közepéig visszatekintve, azokat a nemzeti klasszikusokat veszi sorra, akik életük egy bizonyos pontján megfordultak ezen a tájon, és ennek valamilyen nyoma is maradt műveikben. Régebbi időkre is visszatekinthettünk volna persze, csakhogy a középiskolában a régi magyar irodalomból alig pár költőt kötelező tanulni. Az új típusú érettségi tovább szűkítette az amúgy sem túl nagy kört. Ebben a fejezetben Szabó Magda zárja a sort, aki élő klasszikusunk, bár nem itt született, nem élt itt. Békés megyei gyökereit viszont számon tartja.

A második fejezet a népi irodalom Békés megyei képviselőivel és – olykor erős megszorításokkal – örököseikkel foglalkozik, míg a harmadik pedig azok közül a kortárs írók, költők közül mutat be néhányat, akik itt születtek, vagy életük egy meghatározó szakaszában itt éltek, és nem tagadták meg Békés megyét. Hűségesen hazajárnak vagy más módon tartják a kapcsolatot az itteniekkel.

Az ismertető részeket szemelvények követik, így biztosítva, hogy autentikus és primer szövegeket olvassanak a középiskolákban, melyekbe bizony nehezen jut el a kortárs magyar irodalom. Ehhez a szakirodalomra támaszkodó, lehetséges megközelítés következik, néhány munkáltató feladattal megtoldva. Ezeknek – és ezek nyomán más hasonló feladatoknak a megoldása jelenti a szövegfeldolgozást, mely a tanár belátása, szándéka és célja szerint lehet éppen egy aprólékosabb, filológiai jellegű feladat, de lehet egy nagyobb ívű áttekintés vagy összehasonlító elemzés is. Az elemzésnek szükségképpen együtt kell járnia valamilyen szintű értelmezéssel és értékeléssel, számos alkalommal mód nyílik az intertextuális kapcsolatok feltárására, de lehet, hogy éppen valamilyen gyűjtőmunkával tudjuk munkára ösztönözni diákjainkat. Mindez minden egyes alkotás kapcsán sokféle szövegalkotási és szövegértési feladattal párosul, így szolgálva egy nagyobb egész: a magyartanítás szent, de néha bizony hálátlan és reménytelen ügyet.

Ahogyan hosszabb művek esetében be kell érnünk műegészek helyett részletekkel, ugyanúgy csupán néhány, a vizsgált szemponthoz fontosabb művét soroljuk fel a tárgyalt szerzőnek, és recepcióból is csupán néhányat adunk meg, teljességre nem törekszünk, nem is törekedhetünk. De aki több ismeretre, mélyebb elemzésekre vágyik, ezek alapján el tud indulni az önálló kutatás felé egyedül is.

Hiszem, hogy értéket közvetítünk, ízlést formálunk ily módon is, és valamelyest segítünk abban, hogy a fiatalok otthonosabban érezzék magukat Békés megyében, mert részesei ők is egy nagyobb egésznek, és tőlük is függ, hogy a jövőben megőrzik-e vagy elherdálják a rájuk bízott értékeket. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha tudatosítjuk bennük: ez az ő felelősségük is. A mienk meg a tudatosítás, a nevelés, a lehető legjobb érvvel. az irodalommal.

Békéscsaba, 2007. október 23.                                                                                                               Somi Éva

*

A tartalomból:

Előszó

I.  Fejezet – Nagyjaink a régióban

Bevezetés

Petőfi Sándor Mezőberényben

Arany János Geszten

Jókai Mór Békés megyében

Mikszáth Kálmán Gyopároson

Justh Zsigmond Pusztaszentetornyán

Móricz Zsigmond Orosházán

Szabó Lőrinc Békésen

Illyés Gyula Dobozon

József Attila Békés megyében

Szabó Magda Békés megyei gyökerei

II.  Fejezet – Népi írók és örököseik

Bevezetés

Szabó Pál és a Talpalatnyi föld

Sinka István, a fekete bojtár

Féja Géza és a Viharsarok

Darvas József és a Legnagyobb magyar falu

Csizmadia Imre és a Pirkadattól delelőig

Simonyi Imre, a kisváros poétája

Ladányi Mihály, a ványai vagabund

Sarusi Mihály és az Eszterberke

III.  Fejezet – Kortársaink

Bevezetés

Határ Győző, a „gyomai gyom”

Gergely Ágnes, az endrődi poeta doctus

Krasznahorkai László és a Sátántangó

Závada Pál és a Jadviga párnája

Kiss Ottó és a Javrik könyve

Grecsó Krisztián és az Isten hozott

*

Néhány részlet a megjelent kritikákból:

* “A békéscsabai magyartanár szerint a pedagógus felelőssége, hogy a fiatalokat nevelje, tudatosítsa az ifjú nemzedékben az értékeket; s úgy véli, erre kiváló lehetőség az irodalom.”

(Niedzielsky Katalin: Petőfi Sándortól Szabó Magdáig, a népi íróktól a kortársakig/Békés Megyei Hírlap, 2008. január 29.)

* “Somi Éva érdeme, hogy szép magyarsággal, az irodalmi tudálékosságtól és túlbeszéltségtől mentes, nagyon jól áttekinthető szerkezetű és nyelvezetű kötetet állított össze.”

(Bod Péter: Irodalom a végeken, avagy Somi Éva a kalauz”/

http://bekescsaba.hir6.hu/cikk/6495/080305_irodalom_a vegeken_avagy_somi_eva_a kalauz)

* “…Somi Éva az alkotóktól idézett versek, tárcák, novella- és regényrészletek végére a mű feldolgozását segítő kérdéseket illesztett. Válaszokat keresve a diákok, tanárok előtt világossá válik az írás üzenete. Aki még többet szeretne megtudni az íróról vagy a munkásságáról, annak se kell keresgélni, hiszen a kérdések mellett szakirodalmi tájékoztató is található a könyvben.”

(N. G.: A Viharsarok és az irodalom/Köznevelés, 2008. március 7.)

* ” Hátha lesz második kötet is… Én abban reménykedem, hogy ez a könyv átlép a tankönyvnek szánt sorsán, s beépül Békés megye művelődni vágyó népének gondolkodásába.”

(Fülöp Béla: Somi Éva: Aranypor, Békés megye irodalmának kézikönyve/a hónap, 2008. március-április)

* ” Hiánypótló, hasznos és fontos, mert gazdagítja e kötet a magyar tájirodalomról és irodalmi kultuszápolásról szóló könyvek/segédkönyvek és kézikönyvek sorát.[…] A Békés megyei “Aranypor” szépen illeszkedik a “Két víz köze” (Bács megyei), a Lakiteleki és tiszakécskei olvasókönyv (honismereti könyvek), a “Félegyházi olvasókönyv”, a “Kincses Kecskemét – Várostörténeti olvasókönyv”, a “Szülőföldem Bács-Kiskun”, vagy Gecsei Edit (Győr-Sopron megye irodalmi emlékeiről) és mások tájirodalmat bemutató, feldolgozó, tallózó segédkönyvei közé.”

(Bajtai Mária: Aranypor száll a Békés megyei tájra, Egy hasznos és fontos kézikönyvről – nem csak tanárok és diákok számára/Magyartanítás, 2008/3.)

Nagy szeretettel ajánljuk  minden irodalmat kedvelőknek, pedagógusoknak, diákoknak!

Reklámok
Kategóriák:Könyvajánló
  1. Még nincs hozzászólás.
  1. No trackbacks yet.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: